top of page
Keresés

HIV-pozitívként visszajönni a halálból és megöregedni


Amikor lisszaboni Luís Mendão 1996-ban megtudta, hogy HIV-fertőzött, felkészült a halálra.

Egy portugál HIV-pozitív férfi története

Az idősebb HIV-fertőzötteknek nemcsak testi problémákkal kell megküzdeniük

A fiatal orvos, aki közölte vele a hírt (ezt mindig a fiatalabbakra bízták, mintegy büntetésként, hiszen halálos ítéletet jelentett) azt mondta, Mendão végstádiumban van: immunrendszere összeomlott, mikroliterenként csak két CD4 sejtje maradt. (Ezek azok a fehérvérsejtek, amelyek a fertőzések leküzdéséért felelősek: egy egészséges emberben mikroliterenként 500-1500 található.)

Addigra Mendão már évek óta rosszul érezte magát, orvostól orvosig járt, de azok nem találták testi betegség nyomát, ezért depresszióra gyanakodtak. Pedig Mendão akkoriban már évek óta HIV-fertőzött volt. Fiatalon sokat drogozott és férfiakkal és nőkkel is szexelt – a fiatalabb férfiakat és az idősebb nőket kedvelte. Úgy véli, valószínűleg 1986-ban fertőződhetett meg egy egyéjszakás kaland során egy ismeretlen férfival.

Akkoriban egy AIDS-szel diagnosztizált ember legföljebb két-három évet élhetett, ezért Mendão nekilátott, hogy lezárja az életét: kifizette minden adósságát (egy éttermet vezetett, ami nem volt éppen sikeres), és utolsó szexuális partnereit figyelmeztette, hogy menjenek el szűrésre (mindegyiküké negatív lett).

Közben az állapota egyre romlott: legyengült immunrendszere nem tudott megküzdeni a tüdőgyulladással, a bőrbetegségekkel és egy szemfertőzéssel, amely a jobb szemére majdnem megvakította. Már eltervezte, hogyan lesz öngyilkos: autóbalesetnek álcázza majd, hogy családja hozzájuthasson az életbiztosításához. Igazából azért kezdte el az antiretrovirális terápiát, hogy ideje legyen elrendezni a dolgait.

Nagy megdöbbenésére egy év múlva orvosa közölte vele, hogy „most nem haldoklik.” Ez nem feltétlenül volt örömhír a számára: adósságai kifizetése elvitte az összes pénzét, nem volt munkája, alig látott és nem érzett magában energiát az újrakezdéshez.

Egy váratlan esemény fordított az életén. Miután ex-barátnőjének a húga öngyilkosságot kísérelt meg, meghívta magához Portugáliába, és együtt megtették az El Caminót, az ezer kilométeres zarándoklatot Santiago de Compostelába. Ez fizikailag és lelkileg is megerősítette: feladta öngyilkossági terveit, útitársával pedig hamarosan összeházasodtak.

Napjainkban a HIV-fertőzöttek egyhatoda 50 év fölötti. Azoknak az idős embereknek, akik még fiatalon fertőződtek meg a HIV-vírussal, speciális nehézségekkel kell szembenézniük. Egyrészt a korai antiretrovirális terápiák, bár életmentőek voltak, súlyos mellékhatásokkal jártak. A betegek arca beesett, hasukon és nyakuk hátsó részén viszont zsír halmozódott fel.

A Crixivan nevű gyógyszertől megemelkedett a koleszterinszint és ezáltal az infarktus veszélye, de a gyógyszer a vesében is felhalmozódott. Bár a mai antiretrovirális szerek ennél fejlettebbek, károsíthatják a csontokat, a vesét és a májat, ráadásul egyes más gyógyszerekkel – mint az antidepresszánsok vagy a koleszterint szinten tartó szerekkel – káros kölcsönhatásba kerülhetnek, derül ki a European AIDS Treatment Group (EATG) érdekérvényesítő szervezet jelentéséből.

- A HIV ma gyakorlatilag gyulladásnak tekinthető – jelenti ki Eugénio Teófilo, a lisszaboni Dos Capuchos kórház orvosa. Ez a gyulladás megterheli a betegek szív- és érrendszerét. – A HIV-fertőzöttek körében nagyobb arányú a diszlipidémia – vagyis a vér zsírtartalma megemelkedik – és nagyobb a kockázata a szívbetegségeknek és az agyvérzésnek. – Hozzáteszi: a legújabb kutatások a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését célozzák, félő ugyanis, hogy túl durva mellékhatások esetén a betegek abbahagyják a kezelést.

Mendão szerint a vírus és a gyógyszerek mellékhatásai felgyorsították a testi öregedését – a szíve, gerince és más szervei állapota olyan, mintha 80 éves lenne. Ugyanakkor a HIV-kezelés miatt rendszeresen kell orvoshoz járnia, így bármilyen betegséget hamarabb felfedeznek.

Az idősebb HIV-fertőzötteknek nemcsak testi problémákkal kell megküzdeniük. Sokan nem számítottak rá, hogy ilyen hosszú életük lesz; amikor diagnosztizálták őket, felkészültek a halálra, és nem tudják, mit kezdjenek az életük hátralevő részével. Gyakori az elszigeteltség, különösen, mivel a társadalom még mindig megbélyegzi a HIV-fertőzötteket, mondja Giulio Maria Corbelli, az EATG tagja, akit 1997-ben diagnosztizáltak HIV-fertőzéssel.

A 61 éves Luís Mendão talált magának új életcélt: egy civil szervezet, a Grupo de Activistas em Tratamentos (Kezelés alatt álló aktivisták csoportja) vezetője, amely a HIV kezelések hozzáférhetőségéért lobbizik, valamint szűrőállomásokat működtet Lisszabon körzetében. Neki köszönhető, hogy Portugália alacsonyabb áron szerezhette be az első olyan gyógyszert, amely kigyógyít a Hepatitis C fertőzésből – ezt ő maga is kipróbálta és meg is gyógyult. 2005-ben vált el a feleségétől; azóta lemondott a szexről, a drogokról és az alkoholról, csak a dohányzásról nem. Néha azon viccelődik hasonló helyzetben levő kollégájával, hogy halhatatlanok lettek: öregszenek ugyan, de örök életre vannak kárhoztatva.

- Csak azt bánom, hogy sosem volt gyerekem. Amikor megházasodtam, úgy gondoltam, ki tudja, meddig élek még, meg ott a betegség terhe is, egy gyereknek nem lenne jó így felnőni. Ma már bánom. Nagyon más lett volna az életem.

Hozzászólások


Még több szexi melegpropaganda

Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.

Head
fffffffffff

bottom of page