Antoni Rita
3 perc olvasás


A Fülöp-szigetek Legfelsőbb Bírósága mérföldkőnek számító döntésben kimondta, hogy az azonos nemű párok közös tulajdonosként is elismerhetők egy ingatlan esetében, ha bizonyítható, hogy mindkét fél hozzájárult annak megszerzéséhez. A bíróság ezzel első alkalommal alkalmazta a Családi Törvénykönyv azon rendelkezését, amely az együtt élő, de jogilag házasságot nem köthető személyek vagyonjogi viszonyait szabályozza.
Az azonos nemű kapcsolatok a konzervatív, katolikus többségű Fülöp-szigeteken nem élveznek jogi elismerést, és a Vatikánon kívül ez az egyetlen ország a világon, ahol a válás sem engedélyezett, így az LMBTQ-párok eddig kevés jogi védelemmel rendelkeztek vagyon- és pénzügyi ügyekben.
Az ügy egy volt pár – két nő – vitájából indult, akik a manilai agglomerációban lévő közös házuk eladásáról nem tudtak megegyezni. Bár az ingatlan hivatalosan csak az egyik partner nevén szerepelt, dokumentumok igazolták, hogy a másik fél a vételár és a felújítás költségeinek felét fizette. A Legfelsőbb Bíróság február 5-én megsemmisítette az alsóbb bíróságok elutasító döntéseit, és kimondta, hogy a közös hozzájárulás alapján közös tulajdon állapítható meg.
A testület hangsúlyozta: a vonatkozó törvény nem tesz különbséget nem alapján, és az együttélés minden formájára alkalmazható, ellenkező esetben egyes legitim intim kapcsolatok jogilag „láthatatlanná” válnának. A bíróság szóvivője szerint ez az első eset, amikor a rendelkezést azonos nemű pár tulajdonjogi ügyében alkalmazták, és a döntésben a törvényhozókat is felszólították arra, hogy foglalkozzanak az azonos nemű párok jogi szükségleteivel.
Bár a hír közvetlenül nem kapcsolódik magyarországi eseményekhez, mégis van magyar vonatkozása. Az elmúlt időszakban a gödi akkumulátorgyár körüli botrányok ráirányították a figyelmet a környezetvédelmi, munkavédelmi és foglalkoztatási kérdésekre, valamint arra is, hogy a gyár működése jelentős részben külföldi vendégmunkásokra támaszkodik.
A beszámolók szerint a munkaerő-összetételben több nemzetiség is jelen van, köztük jelentős számú fülöp-szigeteki meleg munkavállalóval, akik a magyar ipari munkaerőhiány miatt érkeznek az országba. Így a közbeszédben nemcsak a környezeti hatások és a hatósági ügyek, hanem a fülöp-szigeteki vendégmunkások munkakörülményei, elhelyezésük és jogi helyzetük is hangsúlyos témává vált, mindeközben egyes beszámolók szerint népszerű queer szórakozóhelyeken is egyre gyakrabban találkozhatunk velük.
Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások