Ahogy a tiltás, úgy a vádemelés sem állíthatja meg a Pécs Pride szervezőjét

Vádat emelt a Pécsi Járási Ügyészség Buzás-Hábel Géza ellen a 2024 őszén megtartott pécsi Pride megszervezése miatt. A Pécs Pride szervezője magazinunknak nyilatkozva elmondta, hogy a vádemelés nem vette el a kedvét a szervezéstől – épp ellenkezőleg.

Gyorsított eljárást kér az ügyészség, nyilvános bizonyítást a védelem – a pécsi ügy precedenst teremthet a Pride-rendezvények jövőjére nézve – Fotó: Buzás Hábel Géza

Az ügyészség a Telex értesülései szerint azt indítványozta, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzéssel pénzbüntetést szabjon ki Buzás-Hábel Gézára. Ezzel szemben az aktivista és jogi képviselői nyilvános tárgyalást szeretnének, mert csak így biztosított a részletes bizonyítás és a felmentés lehetősége.

Buzás-Hábel Géza magazinunknak nyilatkozva elmondta, hogy a vádemelés ténye önmagában nem jelentett meglepetést. „A tiltott gyűlés szervezése miatt emeltek vádat, amelynek a törvényi maximuma egy évig terjedő szabadságvesztés – ez a legsúlyosabb kiszabható tétel, és teljesen egyértelmű, hogy ilyen büntetés szóba sem kerülhet. Az ügyészség maga is pénzbüntetést indítványozott” – mondta.

Kiemelte, hogy a vádiratot még csak a bíróság kapta meg, és a bíróság vizsgálja majd, hogy alkalmas-e az eljárás megindítására. Az ügyészség azt indítványozta, hogy az ügyet tárgyalás nélkül, büntetővégzéssel zárják le. Ez egy gyorsított eljárás, amelyet nem súlyos ügyekben alkalmaznak. Ugyanakkor ebben az esetben kérni fogják a tárgyalás megtartását, mert csak így van valódi lehetőség a felmentésre és a részletes bizonyításra, nyilvánosság előtt – tette hozzá.

A politikai kontextusról az aktivista elmondta, hogy Karácsony Gergely elleni vádemelés után előre sejthető volt ez a forgatókönyv: „Ez nem egyedi ügy, hanem egy szélesebb mintázat része.”

Arra a kérdésre, hogy elvették-e a kedvét a Pride-szervezésétől, határozottan válaszolt: „Nem. Épp ellenkezőleg. A Pride nem provokáció, hanem közösségi kiállás az egyenlő méltóság mellett. Ha egy békés gyűlés megszervezése miatt vádat emelnek, az nem a közösség hibája, hanem annak jele, hogy szükség van a láthatóságra és a jogaink következetes képviseletére.”

Buzás-Hábel Géza hangsúlyozta, hogy az eddigi híradásokból gyakran kimaradt, hogy az ügyészség pénzbüntetést kért, nem szabadságvesztést; a gyorsított eljárás nem súlyos ügyekre vonatkozik; és ebben a szakaszban még semmilyen bírósági döntés nem született. „Ez egy jogi vita, nem pedig bűnügyi dráma. Mi pedig vállaljuk, hogy ezt a vitát nyilvánosan, tiszta jogi érvek mentén lefolytatjuk” – foglalta össze.

Az eljárásra reagálva Perintfalvi Rita teológus és közéleti gondolkodó Facebook-bejegyzésében állt ki Buzás-Hábel Géza mellett. Írásában hangsúlyozta: a vádemelés nem bűncselekményről, hanem alapjogok gyakorlásáról szól, és szerinte a hatalom megfélemlítő eszközként alkalmazza a büntetőjogot békés civil kezdeményezésekkel szemben.

Perintfalvi szerint az ügy azt jelzi, hogy a Pride-rendezvények kriminalizálása nem veszi el az érintettek kedvét a szervezéstől, ugyanakkor súlyos kérdéseket vet fel a gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság magyarországi helyzetéről.

A Buzás-Hábel Géza elleni vádemelés nem elszigetelt jogi ügy, hanem része annak a folyamatnak, amelyben a kormány a „gyermekvédelem” fogalmára hivatkozva korlátozza a Pride-rendezvényeket és az LMBTQ-közösség nyilvános megjelenését.

A hivatalos kormányzati narratíva szerint ezek az intézkedések a gyermekek védelmét szolgálják. Kritikusok – köztük Perintfalvi Rita – viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a jogalkalmazás nem a konkrét gyermekvédelmi hiányosságokra reagál, hanem békés civil és politikai megnyilvánulásokat kriminalizál.

Perintfalvi Rita Facebook-bejegyzésében azt írta: a hatalom erkölcsi fölényre hivatkozva lép fel, miközben az elmúlt évek legsúlyosabb gyermekvédelmi botrányai nem a Pride-hoz, hanem állami és egyházi intézményekhez kötődtek. Álláspontja szerint a „gyermekvédelem” ebben a formában politikai eszközzé vált, amelyet megfélemlítésre használnak.

A pécsi ügy jelentősége abban áll, hogy precedenst teremthet: ha a bíróság helybenhagyja az ügyészség álláspontját, az visszatartó hatással lehet más civil szervezőkre is. Ha viszont az eljárás elbukik, az megerősítheti azt az értelmezést, hogy a gyülekezési jog nem írható felül homályosan megfogalmazott morális érvekkel.

A pécsi Pride ügyében több jogvédő szervezet is közös állásfoglalást tett közzé. A Budapest Pride petíciós mozgósítást indított „Nem bűnöző, aki Pride-ot szervez” címmel, amelyben az eljárás azonnali megszüntetését követelik. A felhívás hangsúlyozza: a gyülekezési jog gyakorlása nem lehet büntetőjogi kérdés, a megfélemlítésre pedig közösségi kiállással válaszolnak.

Oszd meg érzékenyítő plakátjainkat, cikkeinket és nyerj!

Gyűlöletellenes kampányunkhoz egyszerűen csatlakozhatsz. Töltsd le érzékenyítő plakátjainkat, oszd meg a közösségi média felületeiden, releváns csoportokban, majd küldd el nekünk a megosztást igazoló linket (linkeket) vagy képernyőfotót (-fotókat) az identitasmagazin@gmail.com mailcímre. Részvételed segít abban, hogy minél többen megismerjék az ügyet, megosztásod hozzájárul egy mindenki számára elérhető befogadóbb, elfogadóbb közösség kialakításához. Buzdíts másokat is a kampányhoz történő csatlakozásra. Fődíj egy balatoni exkluzív utazás.