Antoni Rita
3 perc olvasás

William Charles Nelsonként érkezett hozzánk alig 45 évesen, és azonnalfelforgatta egész világunkat. Valamiféle egészségjavító masinát hozott magával, amelyeket eleinte nagyon sikeresen értékesített.
Ebből pedig krőzusi vagyonra tett szert. Az új magyar nábobként szórta is milliókat!
Szép lassan kihívó cicik, ígéző szőke hajkorona, mini szoknyába, tűsarkúba
bujtatott karcsú, kecses lábak bújtak elő a magát értelmes feltalálónak álcázott Bill Nelsonból,.
Ahogy fogytak a gépei egyre többet akart! Kibérelte hát az üresen álló Kilián laktnya alagsorát a Körút
és Üllői út sarkán. S hamarosan megnyílt Budapest új nevezetessége, az Alibi!
A szórakozni és újélményekre vágyó fiatalok megostromolták a műintézményt. Pláne, amikor egy sértődés folytán a Capella teljes traveszti társulata hirtelen az Albiben lépett fel Lady Dömper vezetésével. Bár néha én
is, de mindig kissé kivülállóként. Bill-Desiré egyre többet akart! Jó szakembereket szerződtetve
filmcsinálásba kezdett. Új társulatát, amiben gyakran ő is megcsillogtatta művészi erényeit, érdekes
mély férfi hangján minden ritmus ,dallam és szöveg ismeret nélkül szabadon szárnyalva valósította
meg önmagát!
Egyik nap azzal ébredt, hogy Tunéziában kell új filmjét leforgatnia! Ehhez mintegy 30
főnyi stábot vitt magával,a kisegítő személyzet, a műszaki emberek és gyönyörű szőke felesége Ildikó
mellett az össze akkor nála fellépő travit, Dömpert, Zsófit, Tequilát, Gisellet, Plexit, Fruttit, Evyt
bocsánat, ha valakit kifelejtettem. Ebbe az utazó cirkuszba számtalan férfi imitátor mellett, akik mind
gyakorló terepszínű ruhát viseltek magával cipelt Trixit és engem is. Nekünk férfi szerepet szánt,
ezért mi diszkréten farmeben húzodtunk a fal mellé. Már a reptéren hatalmas feltűnést keltettünk!
Kis kolléganőink ugyanis önfeledten élték női életüket. Feltűnő színes ruhákban kihívó minikben és
topokban pompáztak, mellettük egy regiment kimenős katonával. A Fővárosi Nagycirkuszban
éreztem magam, csak a majmok és a tigrisek hiányoztak.
Megérkezve gyönyörű tengerparti szállodában kaptunk 1-2 ágyas szobákat. Hamarosan elkezdődött a
forgatás. Szem nem maradt szárazon a látványunktól. A lányok a legfeltűnőbb kreációikban,
tollakban, tűsarkúban vonultak a tengerparton a gyakorlóruhás srácokkal. Egyik-másik lánynak a
tűsarka el-elsülyedt a homokban. Fergeteges volt!
A szépséges, feltűnő travijainknak hamar akadt helyi hódolója. A srácok minden délután türelmesen
várták imádottjaikatés egy közeli kis félmeleg vagy melegbarát bárban múlatták az időt. Mi Trixivel
láthatatlanok maradtunk. Az utolsó napok egyikén a forgatókönyv szerint minket, 2 gonosz árulót
megkínoztak és női ruhában bedobtak a börtönbe. No erre az alkalomra kicsinosítottam magam és a
forgatás után én is elmentem a kis közeli bárba.
Ekkor éltem át mindazt, amit addig Rejtő Jenő könyveiben merő kitalálásnak tartottam. levegő megsűrűsödött körülöttem. Egy fiatalsuhanc, aki magát Tigrisnek nevezte felkért táncolni. Tánc közben állandóan hozzám törleszkedtek idegen férfiakés egyesek a gerincemen végig húzták az ujjaikat. Mint később megtudtam ez az udvarlás és a tetszés kinyilvánítása volt.
Amikor visszaültünk az asztalunkhoz három fiú ugrott körénk kis rövid sörös üvegeiket a falhoz vágva fegyverként akarták az én Tigrisem ellen fordítani. ÉN, mint tisztességes úriasszony felugorva a falhoz lapultam és heves sikoltozásba kezdte. Hála Istennek megmentésünkresietett a bár két biztonsági őre és a rendbontókat az én tigrisemmel együtt kidobták. Még alig ocsúdtam fel és fékeztem meg lábaim remegését, amikor az egyik eljáró őr hozzámhajolt és közölte, hogy ,ha óhajtom Tigrist viszaengedik. Nem óhajtottam. Dömpit megkértem,hogy kísérjen haza. A kijáratnál a discos heves éljenzéssel búcsúztatott.
Lehet, hogy a helyi izlésnek éppen megfeleltem,nem is tudom. Ezt abból is gondolom, hogy a haza felé ballagva egy rissz-rossz berva moped fékezett mellettünk és meginvitált engem egy körre. Dömperhez símulva utasítottam el az ajánlatát my husband mondtam szerényen.
Ezzel véget is ért Rejtő Jenői diadalom, de megvolt és valóban megtörtént! Még egyszer köszönöm
Desiré!


Gyűlöletellenes kampányunkhoz egyszerűen csatlakozhatsz. Töltsd le érzékenyítő plakátjainkat, oszd meg a közösségi média felületeiden, releváns csoportokban, majd küldd el nekünk a megosztást igazoló linket (linkeket) vagy képernyőfotót (-fotókat) az identitasmagazin@gmail.com mailcímre. Részvételed segít abban, hogy minél többen megismerjék az ügyet, megosztásod hozzájárul egy mindenki számára elérhető befogadóbb, elfogadóbb közösség kialakításához. Buzdíts másokat is a kampányhoz történő csatlakozásra. Fődíj egy balatoni exkluzív utazás.

Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások