1/1
  • Jakab István

Mi van akkor, ha valakinek két anyukája van?

Frissítve: 2020. nov 17.

GENDERTÖRVÉNYEK A modern gondolatkészlet növekvő aggodalommal tölti el a nertársakat.


A rendkívüli jogrend megszavazása után benyújtották az Alaptörvény 9. módosítását és a #genderörvények néven elhíresült törvénymódosítást


A házasság után az anyát és az apát is megvédenék, és tovább csökkentenék az LMBTQ emberi jogokat

A házasság intézménye után, most az Alaptörvényben védenék meg a magyar anyákat és a magyar apákat, de egy KDNP-s javaslat szerint megszüntetnék az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, és a civilek további EU-s forrásoktól esnének el. Tovább nehezítik az örökbefogadást, és ellehetetlenítenék az iskolai érzékenyítő programokat.


A kilencedik módosítással már rögtön az Alaptörvény első paragrafusát átírná a kormány, mivel belekerülne abba, hogy „az anya nő, az apa férfi”.


Így az Alaptörvény 1. cikke így módosulna: „Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az anya nő, az apa férfi.”


Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert: „A minden hagyományos értéket, így a két nem (egy nő és egy férfi) teremtettségét is viszonylagossá tevő „modern” gondolatkészlet azonban növekvő aggodalomra ad okot. Az emberi közösségek formáira és tartalmára vonatkozó természeti törvényszerűségek, az azzal harmonizáló és a közösségek fennmaradását biztosító, a teremtés rendjéből fakadó fogalmak folyamatos fenyegetettsége, adott esetben azoknak az eredetivel ellentétes tartalmú megfogalmazására történő törekvés kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy az Alaptörvény értékrendje mentén megvédhetők-e az eljövendő generációk érdekei, jogai és jóléte. Az alkotmányozónak ezért világosan rögzítenie kell a gyermekeket és az eljövendő generációk jogait védeni hivatott alapvető garanciákat, mint az anya nőként, az apa férfiként való teremtettsége; a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való, valamint azon joga, hogy Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben részesüljön. Ezek a gyermekek és az eljövendő generációk legfontosabb érdekeit szolgáló alapvetések stabil alapot biztosítanak arra, hogy hazánk az eljövendőkben is biztonságot nyújtó, erős közösségként maradjon fenn” – áll a javaslat indoklásában.


No de hogy még mi mindenre van idejük Orbánéknak egy világjárvány közepén? A gyermeket nevelő azonos nemű párokat és a transz embereket megbélyegző, az egyéni örökbefogadást és az LMBTQI iskolai érzékenyítő programokat ellehetetlenítő jogszabály-módosításokat nyújtott be Varga Judit igazságügyminiszter az Országgyűlésnek.


A kormány október elején a vonatkozó kormányrendelettel már jelentősen megnehezítette, az egyedülálló személyek így a nem házasságban élő azonos vagy különnemű párok gyermeket fogadjanak örökbe (csak akkor kerülhetnek sorra, ha az országban egyetlen házaspár sem fogadná az adott gyermeket örökbe), úgy tűnik ez sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy megakadályozzák az azonos nemű párok gyermekvállalását.


A kedden beterjesztett törvényjavaslat kimondaná, hogy csak házaspárok fogadhatnak örökbe, ez alól csak Novák Katalin családpolitikáért felelős miniszter személyesen adhatna felmentést. A törvényjavaslat elfogadása esetén a házaspárok által elutasított örökbefogadásra váró gyermekeket inkább külföldre adják örökbe, mintsem magyarországi nem házas szülőket találnának nekik.


Az Alaptörvény további módosítása a transz emberek megbélyegzését növelné, illetve ellehetetlenítené az iskolai LMBTQI érzékenyítő programokat. A javaslat szerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” Az Országgyűlés tavasszal már elfogadta a transz és interszex emberek nemének jogi elismerését betiltó törvényt, amely arra kényszeríti az érintetteket, hogy identitásuknak és/vagy megjelenésüknek meg nem felelő iratokkal éljék mindennapi életüket, most az Alaptörvénybe foglalnák a transz identitások elítélését.


És ha mindez nem lenne elég, akkor 2021. január 1-től megszüntetnék az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH). Helyette az ombudsman látná el a faji, nemi, és egyéb megkülönböztetés elleni jogvédelemmel kapcsolatos feladatokat.


Az elmúlt hetekben pedig meglepő kéréssel szembesültek azok a civilek, köztük a Háttér Társaság is, akik az európai unió Erasmus+ programjának forrásaira pályáztak. Ugyanis a civil szervezeteket adminisztratív módszerekkel akarják kizárni az európai uniós pályázati forrásokból


A pályázatok magyarországi elbírálója, a Tempus Közalapítvány – korábbi gyakorlatától eltérve – az aktuális kiírásban elkezdte felszólítani a pályázókat, hogy nyilatkozzanak: megfelelnek-e a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényben foglaltaknak.


A 2017-es civil ellenes törvény külföldről is támogatást kapó civil szervezetek kötelező regisztrációját írta elő. Ezt akkor több civil szervezet is bojkottálta, és időközben bebizonyosodott, hogy a törvény ellentétes az európai uniós joggal.


Az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a 2017-es civil törvény jogsértő, tehát elviekben nem lehetne alkalmazni, és vissza kellene vonni. Mindez egyetlen célt szolgálhat: civil szervezeteket adminisztratív módszerekkel elzárni az európai uniós pályázati forrásoktól.


A törvényjavaslatokat – amit a Mi Hazánk Mozgalom már néhány hónapja követelt – a hazánkban is egyre súlyosabbá váló koronavírus-járvány idején nyújtották be, amelyet megelőzött mindenféle gyülekezés betiltása.

Kiemelt cikkeink:

Head 3