Nem hátrálunk meg a Pride betiltása után sem

Olajat öntöttek a tűzre? Nemcsak a Mr. Gay Europe magyar versenyzője, hanem sokan mások is először készülnek részt venni az idei Budapest Pride felvonuláson, amikor a rendezvény fennállásának 30. évfordulóját ünnepeli – írja a CNN.

Szivárványszínű füstbombákat gyújtottak meg képviselők, miközben az LMBTQ+ ellenes törvényt elfogadták Magyarországon március 18-án, kedden. – Fotó: Boglarka Rodnar/MTI/AP

A Pride-ot betiltó törvény hatására még többen érzik úgy, hogy fontos kiállniuk az LMBTQ+ közösség jogaiért, még akkor is, ha a hatóságok arcfelismerő technológiával figyelhetik meg őket

Múlt kedden fogadták el azt az új törvényt, amely betiltja a Pride-rendezvényeket az országban, és lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy arcfelismerő technológiát használjanak azok azonosítására, akik részt vesznek az illegálisnak minősített eseményeken. A törvény ellen tiltakozók szerint a lépés törvénytelen, és az LMBTQ+ közösség elleni gyűlöletkampány része.

„Nem hagyjuk, hogy a woke ideológia veszélyeztesse gyermekeinket” – írta kedden az X-en Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint a Pride „megsérti a gyermekvédelmi törvényeket.”

A döntés heves tiltakozásokat váltott ki múlt héten. A Pride szervezői az új törvény ellenére is megtartják a felvonulást, az új törvényről pedig az a véleményük, hogy ez nem gyermekvédelem, hanem nácizmus.

Mr. Gay Europe magyar versenyzője, Antik Róbert, idén először készül részt venni a felvonuláson

Az Európai Unió többi tagállamával szembenálló magyar kormány évek óta hoz olyan törvényeket, amelyek az LMBTQ+ közösséget célozzák, gyakran „gyermekvédelemre” hivatkozva.

2020-ban a kormány gyakorlatilag megtiltotta az azonos nemű párok örökbefogadását, azzal érvelve, hogy ezzel „megerősítik a magyar családok védelmét és a gyermekek védelmét.”

Egy évvel később a kormány megtiltotta a homoszexualitással vagy nemi változtatással kapcsolatos tartalmak terjesztését 18 éven aluliak számára, amit az Európai Bizottság az uniós jog megsértésének minősített.

Simon Bird, egy 68 éves nyugdíjas Magyarországon élő tanár úgy nyilatkozott a CNN-nek, hogy a Pride tilalma miatt „kirekesztettnek és láthatattlannak” érzi magát.

Simon, aki saját meghatározása szerint queer személy, 2016 óta minden Pride-on részt vett. Bár az új törvény miatt egy pillanatra elgondolkodott azon, hogy jó döntés volt-e Budapestre költöznie, végül arra jutott, hogy most még fontosabb, hogy jelen legyen az eseményen.

„Ez csak még inkább arra késztet, hogy nyíltan vállaljam, ki vagyok” – mondta.

Simon Bird az új törvény miatt még inkább szeretné nyíltan vállalni queer identitását

A 24 éves, nem bináris, biszexuális tanár és tetoválóművész, a Queer piknik létrehozója úgy véli, hogy minden eddiginél nagyobb kihívást jelent Magyarország a közösség számára.

A Queer piknik szervezője szerint itthon kevés a queer embereknek szóló esemény, amely önbizalmat reményt és bátorságot adhatna a közösségnek.

„Csak normálisan szeretnénk élni, ennyi az egész. A kormány az, amely folyamatosan új törvényeket talál ki, hogy még jobban szegregáljon minket.”

Miközben az LMBTQ+ közösség tagjai fogadkoznak, hogy szembeszállnak az új törvénnyel, politikusok és civil szervezetek világszerte elítélik azt.

„A magyar kormány évtizedekkel akarja visszaforgatni az időt, és egy sokkal sötétebb múltba akarja taszítani az országot” – jelentette ki szerdán egy európai parlamenti képviselőkből álló pártközi csoport.

Neela Ghoshal, az Outright International LMBTQ+ jogi és politikai kutatásért felelős igazgatója szerint Magyarország „nyíltan jogellenes” lépése, hogy betiltja a Pride-ot, sérti az emberi jogokat.

Ghoshal szerint a törvény „álságos állításra” épít, miszerint a gyermekek védelmére hivatkozva kriminalizálják az LMBTQ+ embereket és támogatóikat, ami szerinte „nyilvánvalóan politikai célú manipuláció.”

Annak ellenére, hogy emberi jogi szervezetek és ellenzéki politikusok hevesen tiltakoztak – néhányan füstbombákat is bevetettek a magyar parlamentben múlt kedden –, a törvényt 136-27 arányban fogadták el.

Szakértők szerint az arcfelismerő technológia közterületen való használata „megengedhetetlenül magas szintű megfigyelést” jelent, és ellentétes az uniós joggal.