Európai uniós jogot sért a transznemű emberek nemének jogi elismerését tiltó 33. §. – állapította meg a NAIH.
A kormány szerint a nemi identitásnak megfelelően élhet mindenki Magyarországon
Jogszabály módosítására szólították fel a kormányt
Még a tavalyi évben fordult egy transznemű nő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) azzal a panasszal, hogy bár nemi identitása és megjelenése alapján nő, a hivatalos irataiban azonban férfinév szerepel, és a 2020 májusában elfogadott új jogszabály, a 33. § miatt nem kérelmezheti nemének és nevének megváltoztatását irataiban. Ez mindennapi élete során számos kellemetlen helyzettel jár, hiszen egy banki ügyintézés, ÁFÁ-s számla igénylés vagy igazoltatás során fel kell fednie, hogy transznemű, és ezzel egészségügyi állapotára vonatkozó személyes adatai akarata ellenére nyilvánosságot kapnak.
A NAIH nemrégiben megküldött válaszleveléből kiderül: a Hatóság osztja aggodalmát a hazai és európai uniós adatvédelmi szabályok megsértése kapcsán. A NAIH felhívja a figyelmet arra, hogy az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR 5. cikkében megfogalmazott pontosság elvével, ill. a 16. cikkben megfogalmazott helyesbítéshez való joggal ellentétes, hogy a jogalkotó nem teremt lehetőséget a transznemű emberek számára nemük jogi elismertetésére. A Hatóság megállapítja, hogy „különösen egy nemi átalakító műtéten átesett transznemű személy esetében már nem állítható, hogy szubjektív alapon, pusztán a neméhez való tudati viszonyulása alapján kéri a nemre vonatkozó adatok helyesbítését.” A NAIH mindezek alapján a jogszabályi környezet olyan módosítását javasolja a kormánynak, amely lehetővé teszi, hogy legalább a nemi megerősítő beavatkozásokon átesett személyek esetében legyen lehetőség nemük és nevük irataikban történő megváltoztatására.
A NAIH ezzel az Egyenlő Bánásmód Hatóság után a második olyan magyar állami szerv, amely nyíltan szembehelyezkedik a kormány transzfób politikájával. Az elmúlt hetekben az Alkotmánybíróság és az alapvető jogok biztosa is kritizálta a 33. §-t, igaz, csak abban a vonatkozásban, hogy azt a törvény hatálybalépése előtt indult eljárásokban is alkalmazni kellene. Erről az Alkotmánybíróság márciusban kimondta, hogy a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik, ezért a vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezte. Azon transznemű személyek esetében tehát, akik 2020. május 29. előtt adtak be kérelmet nemük jogi elismertetésére, a korábbi jogszabályok szerint kell eljárni. A NAIH álláspontja azonban nemcsak rájuk, hanem azon transznemű emberekre is vonatkozik, akik korábban nem adtak be kérelmet.
– A NAIH álláspontjának óriási jelentősége van. A Hatóság egyértelművé tette, hogy nem csak a nemzetközi emberi jogi alapelvekbe, hanem az Európai Unió tételes jogába is ütközik a 33. §. Így az Európai Unió szerveinek kötelezettségszegési eljárást kell indítaniuk Magyarország ellen az EU-s jogszabályok megsértése miatt. Fontos ugyanakkor, hogy a nemi identitás nem műtétek kérdése: a vonatkozó nemzetközi standardok szerint a nyilvántartott nemnek az egyén önmeghatározásán kell alapulnia – mondta Dombos Tamás a fenti közleményt kiadó Háttér Társaság ügyvivője.
