top of page
Szerző képeMacskamedve

Miért nem minősül anyának a német transznő?


Sok tanulmány született arról, hogy a technikai fejlődés következtében ma már nem egyértelműek az anyaság kritériumai. Az apaságé soha nem is voltak azok, hiszen sokáig nem volt lehetőség bizonyítani, kinek a spermája termékenyített meg egy nőt.

A sperma- vagy petesejt-donáció és béranyaság eseteiben a jognak el kell döntenie, kinek a szülőségét ismeri el!

Ez a mostani eset azért érdekes, mert bárhogy döntött volna a német Legfelsőbb Bíróság, azzal megkavarja azokat az elképzeléseket, amelyek a legtöbb emberben a családhoz kapcsolódnak.

Ha elismerik, hogy a spermát adó transznő anyja a gyereknek, ezzel azt mondják, hogy a szülő neme számít és nem az általa adott ivarsejt jellege; ez elismerné a transz ember nemét és azt a lehetőséget, hogy egy gyereknek lehet két anyja (ez utóbbi amúgy jó néhány országban lehetséges, ahol a törvény engedi a partner gyermekének örökbefogadását).

Ha azt mondják, hogy a spermát adó személy csak apának minősülhet, ezzel az apa és anya kategóriáját függetlenítik a nemtől, hiszen a gyermek apja egy nő lesz. Ha úgy döntenek, hogy nő nem lehet apa, viszont az anya az, aki megszülte a gyereket, és ezáltal a transznő se nem apja, se nem anyja a gyereknek, azzal gyakorlatilag tagadják a vérségi kötelék jelentőségét.

Persze azt, hogy a szülőség nem vérségi köteléken alapul, már az örökbefogadás is elismeri, itt azonban az a dupla csavar a sztoriban, hogy az érintett nő nem mondott le a gyerekről, hanem párjával közösen neveli, márpedig kultúránkban vagy egyiknek, vagy másiknak elegendőnek kellene lennie ahhoz, hogy elismerjék családtagként. Maradna még az az opció, hogy az „apa” és „anya” kategóriáktól független „szülő” kategóriát alkalmazzák a gyermek transznemű felmenőjére – ez viszont a szülőség nemi meghatározottságát szünteti meg.

Szóval az ilyen történetek mindenképpen megkérdőjelezik a vérségen alapuló „papa-mama-gyerek” családmodellt, amelyet a könyvek és a konzervatívok sulykolnak. Ironikus módon pont a kérvényezők által preferált modell (hogy a transznőt anyának tekintsék) lett volna az, amely legkevésbé tér el a családi szerepek hagyományos nemi felosztásától.

A bíróság ezzel szemben olyan döntést hozott, amely precedensként szolgálhat a családi nemi szerepeket megkérdőjelező későbbi ügyekben.

A Legfelsőbb Bíróság valószínűleg konzervatív próbált lenni!

0 hozzászólás

Kapcsolódó bejegyzések

Az összes megtekintése

MAGDI A GŐZBEN