• macskamedve

A hagyományos indián kultúrák öt neme

GENDER Gyakori érv a transzneműek és nem-bináris emberek ellen, hogy a hagyományos kultúrákban csak férfiak és nők voltak, és a biológiai nem határozta meg a társadalmi nemet, csakhogy ez nem igaz.


Az indiánok kétszelleműség fogalma újraértelmezi a nemi sokszínűség hagyományait


Akik vadul tiltakoznak az azonos neműek házassága ellen, elfelejtik, hogy a törzsi közösségekben ez évszázadok óta gyakorlat volt

A hagyományos kultúrákban okostelefon sem volt, de senki se kardoskodik amellett, hogy emiatt be kellene tiltani nálunk is mobiltelefont.


Az amerikai indiánok queerebbek voltak, mint gondolnánk! Az észak-amerikai indiánoknál a kereszténység megjelenése előtt kettőnél több nem volt. Az Indian Country Today szerint a hagyományos indián kultúrák öt nemet ismertek: nő, férfi, kétszellemű nő, kétszellemű férfi és transznemű. A kétszelleműek (two-spirit) olyan emberek voltak, akik nem azonosultak születési biológiai nemükkel. Mint a felsorolásból is látható, egy részük a másik nemmel azonosult, mások viszont egyfajta harmadik nemben éltek.


Az Indian Country Today megállapítása annyiban leegyszerűsítő, hogy az egyes népcsoportok között jelentős különbségek voltak a nemek számát illetően. Volt, ahol csak kétszellemű (vagyis férfi testbe született) nők léteztek, kétszellemű (női testbe született) férfiak nem. Ha az áttekintést kiterjesztjük Dél-Amerikára is, ott az aymarák hét nemet ismernek, gyakorlatilag fokozatokként a férfi-nő skálán. Az sem volt egységes, milyen nemű partnere lehetett a kétszellemű embereknek.


Nagyon sok törzsnél elvárták tőlük a heteroszexualitást, vagyis a társadalmi nemük szerinti ellenkező nemű (de biológiai nemükkel azonos nemű) partnert kellett választaniuk. Ez sem volt azonban általános: a sosonoknál például egy two-spirit bármely nemű partnert választhatott, kivéve egy másik two-spiritet, úgy vélték ugyanis, hogy a kétszelleműek mind testvérei egymásnak, tehát egy ilyen kapcsolat incesztus volna. Természetesen aszexuális emberek is voltak a kétszelleműek között.


Ami azonban általánosan igaz, hogy a kétszellemű embereket elfogadták, sőt elismerésben részesítették. Sok törzsnél csak a legnagyobb harcosoknak jutott ki az a tisztesség, hogy kétszellemű feleségük legyen. Szerencsésnek számított az a család, amelynek kétszellemű tagja volt. Gyakran ők lettek a sámánok, hiszen az, hogy egyszerre férfi és női szemmel látják a világot, különleges képességnek és adománynak számított.


Szemben néhány más kultúrával, ahol születéskor döntötték el, hogy egy adott gyermeket a biológiai nemétől eltérő nemben nevelnek (ilyen volt pl. a Balkánon a „fölesküdött szüzek” intézménye), a kétszelleműség státuszába később, gyerek- vagy akár felnőttkorban lehetett bekerülni. Az ember nemét nem a biológiai tulajdonságai határozták meg, hanem a személyisége és a spiritualitása.


Egyes kultúrákban, ha valaki bejelentette, hogy kétszelleműként kíván tovább élni, azt ünnepélyes rítussal pecsételték meg. A kétszellemű ember bármikor vissza is válthatott biológiai nemébe, és nemi szerepei sem voltak szigorúan meghatározottak. A történelem egyik leghíresebb kétszellemű embere egy „Hunts Them and Kills Them” (Levadássza és Megöli Őket) nevű harcos volt, aki férfi testbe született, nő volt a házastársa, de ő maga nőként élt.


A „kétszellemű” kifejezés egy ernyőfogalom, maguknak a törzseknek saját szavaik voltak ezekre az emberekre: például a lakotáknál winkté (férfi, aki kényszert érez, hogy nőként viselkedjen), a navahóknál Nádleehí (aki átalakult), a csejenneknél Hemaneh (félig férfi, félig nő). Az európaiak a berdache vagy berdarche szót ragasztották rájuk, ezt azonban az amerikai indiánok sértőnek érzik (ugyanis perzsa szó és férfi szexrabszolgát jelent), és nem használják.


A kontinensre érkező európaiakat mélyen megbotránkoztatta a kétszelleműség jelensége, igyekeztek tehát eltitkolni a jelenségét. A kereszténység csak két nemet ismerő rendszerét erőltették rá az indiánokra, így a kétszelleműek gyakran rejtőzködni kényszerültek, sőt sokan az öngyilkosságot választották. Ennek ellenére Sabine Lang antropológus szerint még az 1920-as-30-as években is éltek kétszelleműek a törzsi közösségekben.


Az amerikai indián közösségek törzsi öntudatának növekedésével az ezredforduló környékén a kétszelleműség fogalma újra ismertté vált. Sok, akár városokban, akár rezervátumokban élő indián fiatal kétszelleműként határozza meg magát. Mára a fogalom kitágult és nemcsak a nemi identitást, hanem gyakran a szexualitást, illetve az indián közösségekhez való tartozást is jelenti.


Sabine Lang szavaival: „a kétszelleműség fogalma újraértelmezi a nemi sokszínűség hagyományait oly módon, hogy az a mai amerikai őslakos melegek és leszbikusok igényeinek megfeleljen” – és tegyük hozzá: a transz és nem-bináris emberekének is, akik szintén előképet fedeznek fel a hagyományos kultúrák two-spirit harcosaiban és sámánjaiban.


A two-spirit identitás fontos szerepet játszik a közösségépítésben és az aktivizmusban. Ahogy a szerző a cikke végén szereplő idézete megjegyzi: akik vadul tiltakoznak az azonos nemű párok házassága ellen, elfelejtik, hogy a törzsi közösségekben ez évszázadok óta gyakorlat volt.

Breaking News:

ffffff