Antoni Rita
3 perc olvasás


A kutatók 158 transznemű fiatal kórlapját nézték át, akik egy miami gyermekendikronológiai klinikán kaptak kezelést, majd adataikat összehasonlították elektronikus adatbázisokból lekérdezett, hasonló demográfiai és egészségügyi hátterű cisznemű fiatalok adataival.
A transz vizsgálati alanyok közül 107 (67,7%) transz fiú volt, 47 (29,7%) transz lány, négyen pedig (2,5%) nem-binárisok.
Veronica Figueredo, a kutatás vezetője megállapította, hogy a transznemű kliensek 66,5%-a szenvedett depresszióban.
A fiúk nagyobb arányban fontolgattak öngyilkosságot, mint a lányok (70,1%, illetve 49%), és gyakoribb volt náluk a több mentális probléma egyidejű jelenléte is.
Egy korábbi kutatás megállapította, hogy tizenévesek átlag 20%-a szenvedett élete során valamikor depresszióban, vagyis a transzok több mint háromszor olyan veszélyeztetettek, mint az átlag tinédzser.
Az Endocrine Society cikke szerint a depresszió után a transz fiatalok leggyakoribb pszichés problémái a szorongás (33,5%), ADHD (10,1%), bipoláris depresszió (1,9 %), bulimia (1,3 %), anorexia (0,6 %) és poszttraumás stressz-szindróma (0,6 %) voltak. A vagdosás a transz fiúknál gyakoribb volt, mint a lányoknál.
A kutatók azt is megállapították, hogy a hormonterápia megkezdése után a transz fiatalok nemi diszfóriája és pszichés állapota sokat javult.
Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások