1/1
  • Háttér Társaság

Alaptörvény-ellenes a nemváltás jogát tiltó törvény?

Frissítve: 2020. nov 26.

TRANSZ Az Alkotmánybíróságtól kéri a 33. § Alaptörvény-ellenességének vizsgálatát a Miskolci Törvényszék.


Az Alkotmánybíróságnak 90 napja van állást foglalni az ügyben – Transzneműek tiltakoznak a hősök terén


A Miskolci Törvényszék múlt heti döntésében egyetértett egy transznemű kérelmezővel

Az Alkotmánybírósághoz fordult a Miskolci Törvényszék, és kezdeményezte a #transzfób rendelkezések Alaptörvény-ellenességének megállapítását.


Idén márciusban, a koronavírus járvány első hullámának csúcspontján, néhány nappal a rendkívüli állapot kihirdetése után nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlésnek a közigazgatási salátatörvényt, amelynek 33. §-a megszüntette annak lehetőségét, hogy a transznemű és interszex emberek nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák.


A jogszabály a transz embereket arra kényszeríti, hogy olyan iratokkal éljenek, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat és/vagy megjelenésüket. Az Országgyűlés a széles körű hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére elfogadta a törvényjavaslatot, így az május 29-én hatályba lépett. A jogszabály kimondja, hogy az új szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.


Mivel Budapest Főváros Kormányhivatala a korábban létező jogi szabályozás ellenére már évek óta nem bírálta el a transznemű emberek kérelmeit, a hivatalban május elejére nagyszámú ilyen kérelem halmozódott fel. Ahelyett, hogy a hivatal a kérelmeket az új jogszabály alapján maga utasította volna el, azokat a kérelmezők születési helye szerinti anyakönyvvezetőkhöz továbbította. Az anyakönyvvezetők az új jogszabályi rendelkezések alapján nem tehettek mást, mint hogy elutasítsák a kérelmeket.


Több tucatnyi kérelmező azonban nem hagyta annyiban az Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazását, és a Háttér Társaság segítségével közigazgatási perben támadta meg az elutasító döntéseket. A keresetben hivatkoztak arra, hogy az elfogadott jogszabály az emberi méltóság sérthetetlenségét és a magánélet védelmét biztosító alaptörvényi rendelkezésekbe ütközik, és hogy az Alkotmánybíróság a korábbiakban már megállapította: a transznemű emberek esetén a nem- és az ehhez kapcsolódó utónév változtatás a transz emberek korlátozhatatlan alapvető joga. Hivatkoztak továbbá arra, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának következetes esetjoga is biztosítja ezt a jogot a transz emberek számára, így az elfogadott jogszabály nemzetközi szerződésbe is ütközik.


Alaptörvény-ellenes az is, hogy az új rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, ami szerzett jogot sért és a visszaható jogalkotás tilalmába ütközik. Ez a rendelkezés különösen annak fényében visszás, hogy sok érintett már évek óta várt kérelme elbírálására.


Az AB-hez fordulás ellen az alperes anyakönyvvezető képviselője sem tiltakozott. Az Alaptörvény szerint az ilyen bírói kezdeményezések esetén az Alkotmánybíróságot szigorú határidők kötik: soron kívül, de legkésőbb a bíró kezdeményezés kézhezvételét követő kilencven napon belül döntenie kell az alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangjáról.


Támogass minket egy megosztással!

Kiemelt cikkeink:

Head 3