Brit bírósági ítélet a pubertásblokkolók ellen

TRANSZ Egy brit legfelsőbb bírósági ítélet szerint csak külön bírói engedéllyel kaphatnak pubertásblokkolókat a 18 éven aluli transznemű fiatalok.

Egy 15 éves transz fiú édesanyja és egy 23 éves nő fordult a bírósághoz

Nemcsak Magyarországon történnek visszalépések a transz emberek jogait illetően

A brit Legfelsőbb Bíróság három bírája úgy határozott, hogy a 18 év alatti transz fiatalok csak bírósági döntés alapján kaphatnak pubertásblokkolókat – ezek olyan hormonkészítmények, amelyek késleltetik a pubertás folyamatát és az azzal kapcsolatos másodlagos nemi jellegek kialakulását. Azokban az országokban, ahol elérhetőek a pubertásblokkolók időt adnak a transz fiataloknak, szüleiknek és orvosaiknak, hogy megtervezzék a nemi átmenetet, amelyre a transz fiatal nagykorúvá válása után kerülhet sor. Ráadásul, nem meglepő módon, az átmenet könnyebb és az eredménye is hatásosabb, ha nem előzte meg pubertás.

Az Amerikai Gyermekorvosi Akadémia 2018-as iránymutatása támogatja a pubertásblokkolók használatát nemi diszfória esetén. Egy idén megjelent kutatás szerint azokban a transz fiatalokban, akik pubertásblokkolókat kaptak, jóval kisebb eséllyel merültek fel öngyilkossági gondolatok, mint azokban, akik szerettek volna ilyen készítményeket kapni, de nem jutottak hozzájuk.

Nem mindenki támogatja azonban a pubertásblokkolók használatát. Az Egyesült Királyságban most lezárult bírósági ügyet ketten kezdeményezték: egy 15 éves transz fiú édesanyja, aki nem támogatja gyermeke átmenetét, és egy 23 éves nő, aki kamaszkorában pubertásblokkolókat szedett, azonban később „vissza-tranzicionált” születéskor kijelölt nemébe.

A bíróság döntése szerint a transznemű fiatalok még orvosi rendelvényre sem kaphatnak pubertásblokkolókat, kivéve, ha bírósági engedélyezi nekik. Úgy vélik, hogy ez egyelőre egy újszerű, kísérleti módszer. Victoria Sharp bírónő az indoklásban azt írta: egy 13-14-15 éves fiatal valószínűleg nem látja még át a pubertásblokkolók hosszú távú hatásait, így nem tud a kérdésben felelős döntést hozni. Sharp és kollégái, Lewis és Lieven bírók azzal érvelnek, hogy a pubertásblokkolókat szedő fiatalok igen nagy százaléka felnőttként hormonkezelésbe kezd. Belegondolva, ez nem olyan meglepő: az orvosok nyilván csak azoknak a fiataloknak írnak fel ilyen készítményeket, akiknek transzneműségéről megbizonyosodnak, azon meg ne csodálkozzunk, hogy a transznemű kamaszok többségéből transznemű felnőtt lesz. A bíróság azonban láthatóan úgy értelmezte, hogy a felnőttkori nemi átmenet kifejezetten a pubertásblokkolók hatása.

A bíróság elismerte: nincs bizonyíték a pubertásblokkolók káros hatásaira. Ugyanakkor azzal érvelnek, hogy az a testi fejlődés, amelyről így a pubertást kihagyó fiatal lemarad, nem pótolható. Azt nem említik meg, hogy maga a pubertás – amely sok transz embernek traumatikus élmény – visszafordíthatatlan változásokat okoz.

A Tavistock and Portman NHS Alap, a per alpereseként szereplő egészségügyi szervezet, fellebbezni akar a döntés ellen. A transznemű szervezetek is felháborodtak rajta. A Mermaids ifjúsági transz egyesülettől Lui Asquith így nyilatkozott a Guardiannak:

– Ez a döntés potenciális katasztrófa a brit transz fiatalok számára, amely nemcsak a hormonblokkolást igénylő emberekre lesz hatással. Ez lehet az első lépés olyan döntések felé, amely az emberek testi autonómiáját kérdőjelezi meg és próbálja meg korlátozni.