• Identitás Magazin

Kint volt a rendőrség, de nem csináltak semmit

LMBTQ-JOGOK Bírósági ügy lett a vége Budaházyék tavalyi Aurórában elkövetett homofób rendzavarásának, amelyet a rendőrség tétlenül nézett végig.


Fenyegető fellépés és/vagy a verbális erőszak is közösségi elleni erőszaknak minősül, a rendőrség tétlensége pedig jogellenes


Az LMBT emberek elleni megfélemlítő tiltakozás nem élvez alapjogi védelmet, mint ahogy azt a homofób támadók hangoztatták

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben helyt adott a Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség és az Auróra Közösségi Házat működtető Marom Klub Kft., valamint nyolc magánszemély rendőrség elleni panaszának.


A fővárosi rendőrök tavaly szeptemberben előbb késlekedtek az intézkedéssel, majd nem léptek fel azokkal a homofób provokátorokkal szemben, akiknek így sikerült megakadályozniuk, hogy az LMBT-közösség megtarthassa rendezvényét. A panaszosokat a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.


Tavaly szeptember 26-án Budaházy György közismert homofób provokátor és még tucatnyi, jórészt fekete gyakorlóba öltözött társa egy zárt rendezvényen jelent meg közvetlenül kezdés előtt. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű kisebbséget támadó transzparensekkel és hangosítással felszerelt hívatlan csoport lökdösődött, akadályozta a bent lévők mozgását, homofób jelszavakat skandált és sértegette a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar LMBT Szövetség közös rendezvényének résztvevőit. A zavargók kijelentették: céljuk a műhelyelőadás megakadályozása.


Az Auróra szervezői segítséget kértek a rendőrségtől. Ők hamar kiérkeztek, de húsz percig nem történt semmi, kint várakoztak, nem léptek fel a jogsértő, megfélemlítő provokáció felszámolása érdekében. Amikor pedig végre bementek, nem szólították fel a hőzöngőket, hogy távozzanak, és nem léptek fel ellenük. Pedig a helyzet vitathatatlanul felvetette legalább is a szabálysértés gyanúját, de még bűncselekményét is. A közösség tagja elleni erőszak elkövetéséhez ugyanis önmagában elegendő a védett csoport elleni riadalomkeltés is, nem szükséges a testi erőszak.


A rendőrség téblábolásának is köszönhetően a huzakodás jó három órán át tartott, a rendezvény meghiúsult, és aznap néhány órára az Aurórának is be kellett zárnia. A homofób provokátorok elérték céljukat.


A szervezők és a jogsértő akció sértettjei Győző Gábornak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével panaszt nyújtottak be a rendőrséghez. A hetedik kerületi kapitányság csak abban talált hibát rendőrei fellépésében, hogy nem intézkedtek, amikor kiderült, hogy a hőzöngők az Auróra engedélye nélkül tartózkodtak a ház nagytermében. A rendőrség szerint azonban itt sem érte sérelem a panaszosokat, mert utólag szabálysértési eljárást indítottak Budaházyék ellen magánterületen, hozzájárulás nélküli gyülekezés miatt.


A sértettek megtámadták az elsőfokú panaszhatározatot, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság lényégében fenntartotta azt másodfokon is. Így jutott el az ügy a Fővárosi Törvényszékhez.


A bíróság szinte minden fontos kérdésben a felperes polgárokkal és a szervezőkkel értett egyet. Az ítélet kimondja, hogy a rendőröknek haladéktalanul intézkedniük kellett volna, indokolatlan volt a 20 perces kinti várakozásuk az akció parancsnokára. Úgy persze nem érzékelhették a szabálysértést vagy bűncselekményt, hogy nem mentek be. Ezen túl szabálysértést kellett volna érzékelniük nem csak a nagyteremben, hanem az Auróra kocsmarészén és kerthelyiségében is.


„A felvételeken látszik, hogy a rendezvény megzavarói azért maradhattak a helyszínen és folytathatták a jelenlévők zaklatását, mert a rendőrök nem intézkedtek erélyesen a távozásuk iránt, hanem hagyták, hogy folytatódjon a kéretlen agitációjuk és vitázásuk. Ebből következően órákig húzódott az a szabálysértési helyzet, melyet a rendőröknek […] kötelességük lett volna haladéktalanul megszakítani” – állapítja meg a bíróság a rendőrök felelősségét.


Az LMBT-közösség tagjai elleni támadások szempontjából, de általánosságban is fontos az ítéletnek az a megállapítása, hogy „téves álláspont a rendőrök részéről, ha csak fizikai tettlegesség vagy vagyoni károkozás esetén látták szükségét a beavatkozásnak. A közösségi elleni erőszaknak ugyanis nemcsak bántalmazásos formája van, hanem kihívóan közösségellenes magatartással is megvalósítható, amelyhez fenyegető fellépés és/vagy verbális erőszak is elégséges. […]


A közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének – ebben az alakzatban – másik lényeges tényállási eleme a riadalomkeltésre való alkalmasság. Nincs jelentősége annak, hogy konkrétan látszik-e riadalom vagy rettenet a megtámadottak arcán és viselkedésén. Komolyan kell venni az érintettek panaszát, és az összes körülmény figyelembevételével a lehető legobjektívebben kell vizsgálni a riadalomkeltésre való alkalmasságot.”


Az ítélet kitér arra is, miszerint a támadók azzal védekeztek, hogy ők csak alapjogukkal élnek, amikor „közterületen békésen gyülekeznek”. A rendőrök a helyszínen lényegében a helyzetnek ezt a fonák értelmezését fogadták el. Csakhogy egyrészt, a vendéglátóhely vagy közösségi ház (ilyen pl. az Auróra is) fő szabályként nem közterület, hanem „nyilvános hely”, és ott a tulajdonos engedélye nélkül gyülekezés nem tartható. Másrészt, az LMBT-emberek elleni ilyen megfélemlítő tiltakozás nem élvez alapjogi védelmet. A gyülekezési jog visszaélésszerű használata ellentétes ugyanis a demokratikus társadalmaknak a tolerancia, társadalmi béke és diszkrimináció-mentesség iránti igényével:


„Az LMBT-mozgalom tagjai és szubkultúrája elleni előítéletes és ellenséges fellépés kifejezetten a gyülekezési joggal azonos védelmi szinten álló magánélet tiszteletben tartásához és annak alapját képező emberi méltósághoz való jogot támadja, vagyis az alapjogok védelmi körén [kívül] esik. Az ellenséges jellegen nem változtat, ha a kommunikáció burkoltan békés, barátságos, szeretetteli álarcot ölt, ha e mögött valós érzületként és üzenetként ítélkezés, lenézés és becsmérlés van. Az ilyen célú gyülekezés az emberi jogok európai védelmi rendszerében nem érdemel védelmet, így résztvevői nem hivatkoznak arra, hogy csak az adott helyszínen tudják hatékonyan elérni az összejövetelük célját, mások jogai gyakorlásának akadályozását.


Ha pedig nem akarták volna megakadályozni a rendezvényt – amit kimondottan akartak –, hanem csak annyi lett volna a gyülekezésük célja, hogy tiltakozzanak az LMBT ellen, az magánrendezvény feldúlása nélkül, közterületen, a gyülekezési törvény szabályainak betartásával is megtehető.”


A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete fontos, nem csak a tavaly szeptemberi homofób támadás áldozatainak, de a hazai LMBT-közösség tagjainak is. Emellett egyértelmű eligazítást ad a magyar államnak és szerveinek, mit is kell tenniük, ha meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket ér támadás – áll a Magyar LMBT Szövetség közleményében.


--

Breaking News:

ffffff