• Identitás Magazin

Ma már nem megy házhoz a gondozónő HIV után kutatva

HIV/AIDS A 80-as évek végén a HIV-fertőzöttek kontaktuskutatását úgy oldották meg, hogy a járványügyi szervek nyomozásba kezdtek.


2002-től önkéntes alapon történik a HIV-szűrés Magyarországon


A járványügyi szervek kiszálltak az érintettek lakására, munkahelyére és még a szomszédokhoz is becsöngettek HIV-fertőzöttek után kutatva

Ma már elképzelhetetlen, de a 80-as évek végén, ha valakiről kiderült, hogy HIV-tesztje pozitív lett, akkor kemény megpróbáltatások elé nézett. És most nem csak az akkor halálos betegség miatti traumáról beszélünk.


Nemcsak a HIV-pozitívoknak kellett félniük, de az egész meleg közösség is a járványügyi szervek érdeklődésének középpontjába került egyik napról a másikra.


1987. novemberét írjuk. Magyarország részt vett a 3. nemzetközi AIDS konferencián Párizsban, ahol megszületett egy egyezmény arról, hogy Magyarország eláll attól a szándékától, hogy kötelező általános szűrést vezessen be a rizikócsoportok, vagyis a melegek körében.


Egy hónappal később az akkori Egészségügyi Minisztériumban azonban arról hoztak döntést, hogy az egyezményt semmibe véve már 1988. januárjától bevezetik a melegek kötelező HIV-szűrését. Ez volt az a pont, amikor a járványügyi szervek nyomozni kezdtek a melegek és a HIV-fertőzöttek után. Nyilvántartásokat kezdtek vezetni, a gondozónők kimentek a lakásra, az illető munkahelyére, sőt még a szomszédba is becsöngettek, és azt sem titkolták, hogy miért jöttek.


Bár hivatalosan a kötelező szűrésről a rendeletet csak 1988. június 15-én hirdették ki, de a járványügyi hatóságok már fél évvel hamarabb, januártól elkezdték zaklatni a rizikócsoportokba tartozókat.


A szabályozás ugyan előírta a titokvédelmet, de a rendelet lehetővé tette a fertőzött személy környezetének felkutatását. Így kezdtek el nyomozni az egykori járványügyi hatóságok, az OBNI (Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet, ma SE Bőrklinika STD Centrum), az Országos Közegészségügyi Intézet (a későbbi Országos Epidemiológiai Központ, amelyet mára az ÁNTSZ-be olvasztottak), a bőr- és nemibeteg-gondozók, a közegészségügyi-járványügyi állomások (ÁNTSZ). Nyilvántartásokat kezdtek vezetni, és ha valaki nem ment el a kötelező szűrésre, akkor megjelent a gondozónő kellemetlen helyzetbe hozva az érintetteket.


Ha valakiről kiderült, hogy HIV-fertőzött, akkor az ügyet a járványügyi hatóságok és a gondozói hálózat vette kézbe, és a kötelező szűrés miatt felkeresték a kontakt személyeket, akiknek onnantól kezdve kötelező HIV-tesztelésen kellett megjelenniük. Aki nem jelent meg a szűrésen, azután szintén nyomozni kezdtek, és zaklatták addig, amíg el nem ment az illető szűrésre.


A szabályozás egészen 2002-ig volt hatályban, amikor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a rendeletet. Az AB döntését azzal indokolta, hogy a több alapjogot jelentősen korlátozó rendeletben foglaltakat magasabb szinten, törvényben kell szabályozni.


Végül a jogalkotó főszabállyá tette az önkéntes szűrővizsgálatot, amely anonim is lehet, de a kötelező szűrés megmaradt a prostituáltaknál, valamint az invazív beavatkozást végző egészségügyi dolgozóknál. Ugyanakkor megszűnt a kötelező partnerkutatás, vagyis a rizikócsoportok, illetve HIV-fertőzöttek szexuális partnereinek kötelező HIV-szűrése. Nekik az önkéntes szűrővizsgálatokat kell felajánlani.


Támogass minket egy megosztással!

1/12

Head 3