Idén 11. alkalommal rendezték meg az LMBT Történeti Hónapot, amely más volt, mint az eddig megszokott: Hanzli Pétert a programsorozat egyik szervezőjét kérdeztük.
Ilyen volt a Történeti Hónap
Az LMBT Történeti Hónap a magyar és külföldi LMBT múltról és a kisebbség tagjai által létrehozott értékekről szól, amelyek jelentős része láthatatlan
A Háttér Archívum Sokszínű Ferencváros című kiállításának megnyitójára idén a jobboldali sajtó is felfigyelt, és még támogatásra is buzdítottak. Persze a szokásos módon. Némi aktuálpolitikai felhanggal adtak hírt a kiállításról, ennek ellenére egészen korrekt módon számoltak be annak tartalmáról, sőt többször is kihangsúlyozták, hogy milyen módon lehet támogatni az eseményt. Kicsit viccelve persze, de akár ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az LMBT Történeti Hónap költségvetése idén is pozitívan zárt – mondja Hanzli Péter a programsorozat szervezője.
Idén egy hónappal később kezdődött a Történeti Hónap. Hogy van ez más országokban? Honnan indult a kezdeményezés?
A tavalyi évig bezárólag minden év februárjában voltak a programok Magyarországon, köszönhetően annak, hogy amikor skót kezdeményezésre 2012-ben mi is bekapcsolódtunk a szervezésbe. Akkor fontos volt, hogy minden újonnan csatlakozó országban ugyanakkor legyen az LMBT Történeti Hónap. Idővel azonban világszerte újabb és újabb országok kapcsolódtak be a kezdeményezésbe, és az év folyamán egyre inkább más-más hónapokra csúsztak át a programok. Az LMBT Történeti Hónap az Egyesült Államokból indult, Rodney Wilson tanár kezdeményezésére. Ott 1994 óta minden évben októberben rendezik meg a programsorozatot. A britek 2005-ben februárra helyezték a saját történeti hónapjukat, egy konkrét esemény évfordulója kapcsán, ám Hollandiában például márciusban, Olaszországban áprilisban, Berlinben és Kubában májusban, a francia-nyelvterületeken júniusban, Romániában, Ausztráliában, Észak-Európában, Kanadában, Örményországban és Ugandában októberben, Finnországban pedig novemberben van az LMBT Történeti Hónap.
Miért döntöttetek a változtatás mellett?
Egyrészt azt reméltük, hogy márciusban jobb idő lesz, így több szabadtéri program megtartására lesz lehetőség. Másrészt partnerszervezeteink visszajelzései alapján is úgy láttuk, így több idő áll rendelkezésre a programok megszervezésére, ugyanis így az előkészítés nem ütközik a karácsonyi időszakkal. Úgy látszik, a változtatás bevált: a tavalyi évhez képest több programra került sor, és hamarabb sikerült véglegesíteni azokat.
Melyek voltak idén a legnépszerűbb programok?
Szerencsére több program iránt is nagy volt az érdeklődés. A nyitóbulink az Alteregóban és a megnyitónk az OSA Centrális Galériájába is teltházas volt. Kifejezetten népszerű program volt a Testi munka – avagy hova tűntek a fiúk a Nyugati pályaudvarról? című filmvetítés és beszélgetés a Bálint Házban, a Sokszínű Ferencváros kiállítás megnyitója a Trafó Kortárs Művészetek Házában, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciója által szervezett kerekasztal-beszélgetés, 50 éves a homoszexualitás depatologizálása című program, a IV. LMBTQI Fórum keretében megtartott beszélgetés a hazai LMBT-mozgalom történetéről és annak tapasztalatairól, a Szimpozion Egyesület klubalkalma a Heartstopper című képregény kapcsán, a kelet-európai melegpornó árnyoldalairól szóló előadás és filmvetítés, a Sokszínű Magyarországért képviselői csoport programja a Városháza dísztermében vagy éppen a SpiceUP által rendezett MeLegendák szabadulószoba, mely két napon át futott szintén teltházzal.
Milyen vidéki programok várták az érdeklődőket?
Idén Budapesten kívül két másik városban voltak programok, ráadásul mindkét településen több esemény is. Szegeden a Partiscum Egyesület a Szegedi LMBT Közösségért tartott filmvetítést (az 1985 című filmet vetítették az AIDS-hullám kezdeteiről), Szegedi LMBT+ Körkép címmel kiállítást rendeztek a Grand Caféban, ahol plakátok formájában mutatták be a helyi LMBT élet eddigi meghatározó csomópontjait, helyeit, szervezeteit és kampányait, valamint a hónap végén Szegeden is látható volt a Háttér Archívum némafilm-válogatása. Debrecenben két programra került sor: Talabos Dávidné Dr. Lukács Nikolett (az LMBT Történeti Hónap egyik szervezője, egyben az Identitás Magazin munkatársa – a szerk.) III. György korának angliai jogi szabályozását mutatta be a Bridgerton család című népszerű sorozat és a korszak jogi és társadalomtörténeti forrásainak felhasználásával, Európának is van queer történelme! – címmel pedig a CívisColors szervezésében, Racskó Gergő tartott átfogó történeti előadást.
