NĂ©hĂĄny Ă©vvel ezelĆtt valaki szivĂĄrvĂĄnyszĂnƱ szalagot keresett, hogy a nemzeti ĂŒnnepre kokĂĄrdĂĄt kĂ©szĂtsen magĂĄnak. Sokan akkor Ășgy gondoltĂĄk, hogy a szivĂĄrvĂĄnynak semmi köze nem lehet a nemzeti ĂŒnnephez. Vagy nagyon is sok köze van hozzĂĄ?
Az elsĆ szivĂĄrvĂĄnykokĂĄrdĂĄkat a 2011-es Budapest Pride nyitĂłbulijĂĄn osztogattĂĄk
A szivĂĄrvĂĄnyos kokĂĄrda tizenhĂĄrom Ă©vvel ezelĆtt a szexuĂĄlis kisebbsĂ©geket kirekesztĆ Ășj AlaptörvĂ©ny elfogadĂĄsa utĂĄn szĂŒletett meg. RĂłzsa MilĂĄn a jelkĂ©pet rögtön el is nevezte âszivĂĄrdĂĄnakâ.
A 2011-es Budapest Pride fesztivĂĄl megnyitĂłjĂĄn sok rĂ©sztvevĆn volt lĂĄthatĂł egy szĂv alakĂș fĂ©lig szivĂĄrvĂĄny, fĂ©lig nemzeti szĂnƱ kokĂĄrda. A jelkĂ©p egyszerre fejezi ki a nemzeti hovatartozĂĄst, a feltĂ©tel nĂ©lkĂŒli szeretetbĆl fakadĂł elfogadĂĄst Ă©s a sokszĂnƱsĂ©get.
Steigler SĂĄndor, a Budapest Pride akkori elnöke, a szivĂĄrvĂĄnyos kokĂĄrdĂĄval kapcsolatban arra hĂvta fel a figyelmet, hogy â2011-ben olyan alaptörvĂ©nyt fogadott el az OrszĂĄggyƱlĂ©s, amely diszkriminatĂv mĂłdon korlĂĄtozza a leszbikus Ă©s meleg emberek jogait, vagy Ă©ppen elhallgatja, hogy ebben az orszĂĄgban igen is Ă©lnek, lĂ©teznek, dolgoznak, szeretnek emberek, akik leszbikusok, melegek, biszexuĂĄlisok, illetve transznemƱek.â
TizenhĂĄrom Ă©vvel ezelĆtt az itthoni queer közössĂ©g tagjai joggal remĂ©nykedhettek abban, hogy a magyarsĂĄg nem lehet egyenlĆ egy kirekesztĆ Ă©rtĂ©krenddel. Hogy nem szĂŒletnek homofĂłb Ă©s transzfĂłb rendelkezĂ©sek. Ma mĂĄr tudjuk, hogy nem Ăgy lett.
A szivĂĄrvĂĄnyos kokĂĄrdĂĄval a Budapest Pride tizenhĂĄrom Ă©vvel ezelĆtt azt ĂŒzente, hogy az elfogadĂĄs, a megĂ©rtĂ©s a sokszĂnƱsĂ©g egy egĂ©szsĂ©ges Ă©s jĂłl mƱködĆ tĂĄrsadalom egyik alapeleme Ă©s alapfeltĂ©tele.
Az elsĆ szivĂĄrvĂĄnykokĂĄrdĂĄkat a 2011-es Budapest Pride nyitĂłbulijĂĄn osztogattĂĄk. A tragikus sorsĂș RĂłzsa MilĂĄn aktivista azok között volt, akik az elsĆ pĂ©ldĂĄnyokat gyĂĄrtottĂĄk. MilĂĄn a szivĂĄrvĂĄnyos kokĂĄrdĂĄt rögtön el is nevezte âszivĂĄrdĂĄraâ, amelyet egyĂ©bkĂ©nt egy igen tehetsĂ©ges grafikus, Barts LĂvia tervezett meg.
HĂĄrom Ă©vvel ezelĆtt a jelkĂ©p ismĂ©t elĆkerĂŒlt queer közössĂ©gi oldalakon. Sokan akkor â a jĂĄrvĂĄnyidĆszakban â nem Ă©rtettĂ©k, vagy nem akartĂĄk megĂ©rteni, hogy mi köze lehet a szivĂĄrvĂĄnyos kokĂĄrdĂĄnak a szabadsĂĄgharchoz, 1848 szellemisĂ©gĂ©hez. Pedig a kĂ©plet pofonegyszerƱ.
A mĂĄrciusi ifjak a szabadsĂĄgĂ©rt, a szabad MagyarorszĂĄgĂ©rt, a sajtĂłszabadsĂĄgĂ©rt, a szabad vĂ©lemĂ©nynyilvĂĄnĂtĂĄsĂ©rt, Ă©s nem utolsĂł sorban mindannyiunk mai szabad jövĆjĂ©Ă©rt harcoltak, amibe bizony ma nem lenne szabad, hogy belefĂ©rjen a homofĂłb Ă©s transzfĂłb gyƱlöletkeltĆ, uszĂtĂł, kirekesztĆ törvĂ©nykezĂ©s, a könyvfĂłliĂĄzĂĄs, a kĂ©pkordonozĂĄs sok egyĂ©b mellett; mĂĄs szavakkal lelĂrva: a szexuĂĄlis kisebbsĂ©gek ĂŒldözĂ©se.
MĂĄrcius 15-Ă©n sokan, sokfĂ©le kokĂĄrdĂĄt tƱztek ki. Hogy köztĂŒk volt-e a szivĂĄrda, azt nem tudom, de hogy helye van a âszivĂĄrdĂĄnakâ a nemzeti ĂŒnnepen Ă©s a Pride felvonulĂĄson, abban biztos vagyok!
đđđ
Ha szeretnél, hogy oldalunkon minél több közösségi tartalom jelenjen meg, tåmogasd magazinunk mƱködését! Az Identitås magazin szåmlaszåma: 11600006-00000000-98901007.