top of page

Nem lett jobb melegnek lenni Magyarországon

Frissítve: 2023. máj. 12.

Magyarország a 31. helyen szerepel az ILGA-Europe negyvenkilenc országot összehasonlító legfrissebb jelentésében.


Stagnálnak az LMBTI-jogok Magyarországon


A több országban tapasztalható közösség elleni heves támadások ellenére fejlődik a queer jogegyenlőség Európában


A fenti következtetésre jutott az ILGA-Europe csütörtökön a 14., éves Rainbow Europe rangsor közzétételekor.


Magyarország a negyvenkilenc országot magába foglaló lista 31. helyén szerepel 30%-os besorolással. Míg a nulla százalék az emberi jogok súlyos megsértését és a teljes diszkriminációt, addig a 100 százalék az emberi jogok teljes tiszteletben tartását és a teljes egyenlőséget jelenti.


A szervezet az LMBTI-személyek emberi jogait közvetlenül befolyásoló törvények és politikák alapján 74 kritérium szerint, hét kategórián keresztül vizsgálta az országokat. Ezek a jogi egyenlőség és megkülönböztetésmentesség, család, gyűlöletbűnözés és gyűlöletbeszéd, nemek jogi elismerése, interszex emberek testi integritása, civil társadalmi tér valamint a menedékjog.



Az ILGA-Europe ma közzétett részletes országjelentése szerint Magyarországon volt olyan szállásadó tavaly, amely megtagadta a szállást egy transznemű személy esetében.


A jelentés kiemeli a 2020-as Meseország mindenkié című mesekönyv körüli botrányt, amikor a rendőrség nem tudta megakadályozni, hogy szélsőségesek megzavarjanak egy, a kötettel kapcsolatos rendezvényt. Erről már papírja is van a rendőrségnek egy tavalyi bírósági végzés szerint.


Az országjelentés részletesen foglalkozik a tavalyi Budapest Pride Felvonulással, amely eredetileg az Andrássy úton haladt volna, ám az útvonalat a szélsőséges Mi Hazánk Mozgalom lefoglalta magának – olvasható a jelentésben, amely még megemlíti a második Pécs Pride Felvonulást és az első budapesti leszbikus felvonulást is. Ezek a rendezvények incidens nélkül zárultak.


Néhány nappal a választások napjára kitűzött gyermekvédelmi népszavazás után pénzbírságot szabott ki a Nemzeti Választási Bizottság (OVB) 16 civil szervezetre. A Háttér Társaság és az Amnesty International Magyarország hárommillió forintos büntetést kapott.


A szervezetek megtámadták az OVB határozatát a bíróságon. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a bírságot 12 civil szervezet esetében, ám az Amnesty és a Háttér esetében nem, akik az

Alkotmánybírósághoz fordultak, de ott elutasították alkotmányjogi panaszaikat. Az ügy folyamatban van az Emberi Jogok Európai Bíróságán.