Antoni Rita
3 perc olvasás


A fetisizmus feldobhatja a szexuális játékot, ám sok fetisiszta aggódik: baj-e a fetisizmus, káros lehet-e az egészségre?
Dominic Davies terapeuta, aki az Egyesült Királyság Pink Therapy csoportjának tagja, így beszél a lábfetisizmusról:
„Rendszeresen jönnek hozzám olyan kliensek, akik lábakhoz, sportcipőkhöz, zoknikhoz stb. vonzódnak. Úgy látom, ez meglehetősen gyakori fétis. Számos különböző oka lehet, hogy miért alakul ki, hiszen a láb jelentése kultúránként változik. Vannak olyan kultúrák, amelyekben a lábat tisztátalannak tekintik; nem szabad megérinteni vagy úgy leülni, hogy a lábunk a másik ember felé legyen. Más kultúránkban a megalázkodás vagy behódolás gesztusa, ha valaki a másik lába elé veti magát – ez előfordulhat a BDSM-ben is. A lábfejben rengeteg idegvégződés van, ezért az, akinek masszírozzák, szopogatják vagy harapdálják a lábfejét, szexuális örömet élhet meg.”
Andy, egy londoni bártulajdonos egyetért Davies-szel. Klubjában havonta szervez lábfétis-partit, ahol minden alkalommal 70-80 pasi jelenik meg. Azon belül, hogy lábfetisiszták, nagyon különböző az érdeklődési körük.
„Van, aki a tiszta lábakra bukik, van, aki az izzadtakra; zoknikra, sportcipőkre vagy bakancsokra. Nagyon különböző az is, mit szeretnek csinálni: masszírozni, harapdálni, vagy éppen attól gerjednek be, ha a másik rájuk tapos. Jár hozzánk egy srác, aki például imád másokat pedikűrözni.”

„A lábfejben levő idegvégződések az agynak olyan részébe futnak be, ahol az erogén zónák is találhatók, úgyhogy összefüggés van a kettő között. Ugyanúgy fizikai oka van, mint mondjuk, ha valaki azt szereti, ha a mellbimbójával játszanak. A pszichológiai oka az, hogy a 80-as 90-es években, amikor még nem volt PrEP, a lábbal való játszadozás biztonságos szexuális tevékenység volt.”
Mark 37 éves meleg férfi, aki azt élvezi, ha rátaposnak. Elmondta, hogy először középiskolás korában fedezte fel ezt a vonzalmát.
„Abban az időben, amikor a fiúk férfivá válnak, hirtelen nagyon kezdett érdekelni, mi van a lábukon! Az első szerelmem idején már pontosan tudtam, hogy ez bejön nekem.”
Mark elmondta: ha megtetszik neki egy pasi, elsőként a cipőjét nézi meg. Legjobban az edzőcipők jönnek be neki, de a bakancsot sem veti meg, alatta pedig lehetőleg fehér sportzokni legyen.
Mark a szexuális gyakorlatába is beépíti a lábak iránti rajongását: szereti, ha partnere sportcipőben, bakancsban vagy zokniban rátapos. A partnerek reakciója változó. Van, aki kiakad, mások egy rövid időre engedik, hogy Mark a lábukkal játszadozzon, de hamarosan visszatérnek a komfortzónájukba. De ezzel semmi baj nincs: a párkapcsolat és szexuális játék gyakran szól arról, hogy kompromisszumokat kötünk a partnerünk kedvéért.

Más férfiaknak nem mindegy, milyen lábfejektől indulnak be: van, aki a szőrös lábakat szereti, más a hosszú lábujjakra bukik. Sokaknál a lábimádat a BDSM-hez kapcsolódik: a partnernek nemcsak a lába fontos, hanem a domináns megjelenése is.
Davies szerint nem meglepő, hogy a meleg randioldalakon sokan bejelölik a lábak iránti vonzódást. Justin Lehmiller egy felmérésben 4175 amerikai ember szexuális fantáziáit kérdezte meg: arra a kérdésre, fantáziált-e valaha lábakról és lábujjakról, a heteró nők 4,7%-a, a heteró férfiak 18,4%-a, a nem-heteró nők 10,9%-a, a nem-heteroszexuális férfiak 20,9%-a, a nembinárisok 18,7%-a válaszolt igennel. Úgy tűnik tehát, hogy az ilyen fantáziák a nem-heteró férfiak és a nembinárisok között a leggyakoribbak. Ennek okát csak találgatni tudjuk, de Davies szerint a pszichológiai szakirodalom ad magyarázatokat magára a fetisizmusra.
John Bancroft szexológus szerint két életszakaszban a legvalószínűbb a fétisek kialakulása.
Az egyik a 8-9 éves kor: ilyenkor valamilyen intenzív (jellemzően nem szexuális) érzelmi élményt összekapcsol az agyunk valamilyen illattal vagy látvánnyal. Például ha egy kisfiúnak hatalmas élmény, hogy apukája elviszi egy körre a bőrillatú vadiúj sportkocsijában, lehet, hogy évekkel később – anélkül, hogy összekapcsolná a két jelenséget – a bőrszerkókra fog beindulni. A másik ilyen aktív időszak a pubertás, az ébredező szexualitás, kíváncsiság és kísérletezés kora, amikor szintén intenzív élmények érhetik az embert. Biztos vannak más elméletek is, de tapasztalataim szerint ez az elmélet elég gyakran megállja a helyét – ami persze nem jelenti azt, hogy ok-okozati összefüggés van a két jelenség között.
Ha minden résztvevő rendben van vele, a fetisizmus feldobhatja a szexuális játékot. Ám sok fetisiszta aggódik: baj-e a fetisizmus, káros lehet-e az egészségre?
Davies szerint csak akkor, ha a játék nem kölcsönös beleegyezésen alapul, vagy ha az egyén nem tudja kontrollálni a vágyait. Ilyen esetekben érdemes szexterapeutához fordulni. Sokan vannak azonban, akik sose merték a lábak iránti vonzalmukat bevallani a partnerüknek. Pedig egyáltalán nincsenek egyedül – ha keresnek, előbb-utóbb találnak maguknak olyan partnert, akivel, mondhatni, egy cipőben járnak.

Támogass minket egy megosztással!
Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások