Takács Judit szerint a jogi szigor ellenére egyre elfogadóbb a magyar társadalom az LMBTQ-emberekkel
- Adam Jurewicz
- 8 órával ezelőtt
- 2 perc olvasás
Miközben az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan szigorodott a magyarországi LMBTQ-embereket érintő jogi környezet, a társadalmi attitűdök ezzel ellentétes irányba mozdultak el – erről beszélt a Népszavának adott interjújában Takács Judit szociológus.
A kutató szerint a közvélemény ma sok kérdésben jóval nyitottabb, mint azt a politikai kommunikáció alapján gondolnánk. - A kép forrása: Fljasz Péter/Népszava.hu
Az állam elutasítóbb volt, mint az állampolgárok” – fogalmazott Takács Judit, aki szerint a jogi szigorítások ellenére a magyar társadalom összességében egyre elfogadóbbá vált az LMBTQ-közösséggel szemben
A Népszavának adott interjújában Takács Judit szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 óta sajátos kettősség alakult ki Magyarországon: miközben a jogszabályi környezet egyre inkább korlátozza az LMBTQ-emberek jogait, a társadalom jelentős része ezzel párhuzamosan nyitottabbá vált irántuk. A kutató szerint a jogi intézkedések nem a társadalmi attitűdöket tükrözik, hanem inkább politikai döntések eredményei.
A szociológus több friss közvélemény-kutatás eredményére is hivatkozott. Ezek alapján a magyarok többsége visszavonná az LMBTQ-embereket érintő korlátozásokat, miközben az azonos nemű párok házasságának és örökbefogadási lehetőségének támogatottsága már 60–70 százalék körüli. A kutató szerint ez azt mutatja, hogy a társadalom sok kérdésben jóval elfogadóbb, mint amilyennek a közbeszéd alapján tűnhet.
Jelentősen nőtt azok aránya, akik személyesen is ismernek LMBTQ-embert. Míg 2019-ben ez a lakosság 24 százalékára volt igaz, addig 2023-ra már 54 százalékra emelkedett ez az arány. Takács Judit szerint a személyes kapcsolatok jelentősen csökkentik az előítéleteket, hiszen sokkal nehezebb negatív sztereotípiákat kialakítani egy olyan közösségről, amelynek tagjait az emberek saját családjukban, baráti körükben vagy munkahelyükön ismerik.
Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor Magyarország továbbra is lemaradásban van. A szociológus rámutatott: több közép- és kelet-európai ország – köztük Észtország és Szlovénia – az elmúlt években jelentős előrelépést tett az LMBTQ-jogok területén, míg Magyarország jogi környezete egyre kedvezőtlenebbé vált. Ennek következményeként sok LMBTQ-ember az elmúlt években külföldre költözött, mert nem érezte biztonságosnak vagy elfogadónak a hazai környezetet.
Takács Judit szerint a Budapest Pride körül kialakult társadalmi kiállás sem kizárólag az LMBTQ-közösségről szólt. Úgy véli, sokan a gyülekezési szabadság és az alapvető demokratikus jogok védelmében álltak ki, ezért a támogatás túlmutatott magán a Pride rendezvényen. A kutató úgy fogalmazott: a társadalmi tiltakozás azt is jelezte, hogy sokan elégedetlenek a jelenlegi politikai rendszer működésével.
