A Le Figaro az európai megosztottság kérdéseire keresi a választ, beleértve a homofóbiát és az idegengyűlöletet.
Miről szól a Brüsszellel folytatott vita valójában?
Míg uniós szabályokat sértenek és homofób törvényeket hoznak, addig a Nyugatot hibáztatják a keresztény örökség megtagadásáért
A Nyugat joggal veti bizonyos keleti országok szemére a közösségi normák megsértését, amikor korlátozzák az abortusz jogát, megtiltják a „meleg propaganda” terjesztését, lezárják a határokat a migránsok előtt, LMBT-mentes övezeteket létesítenek, szűkítik a sajtó szabadságát és a bírák függetlenségét - írta a jobboldali francia lap.
Ilyen ügyek miatt Brüsszel folyamatos vitában van Magyarországgal és Lengyelországgal, mert itt olyan kérdésekről van szó, amelyek a demokrácia és a jogállam alapelveit érintik. Azok viszont azt hangoztatják, hogy a másik fél megtagadta a keresztény örökséget, és valójában az távolodott el az alapító atyák által megfogalmazott elvektől.
Egy volt kelet-európai miniszter szerint az új tagok, ahol igen erős a nemzeti identitás érzése, és az kemény történelmi tapasztalatokkal párosul, nem fogadják el az EU-ban tapasztalható erkölcsi liberalizálódást, amely az egyenlőségre és a diszkrimináció elleni harcra hivatkozik. Azt mondják, hogy az egyneműek házassága, a gender elmélet, a multikulturalizmus eredetileg nem szerepelt az európai tervben, vagyis a közös értékeket az uniós intézmények és az úgynevezett nyugati haladáspártiak adták fel a közös értékeket.
A rendszerváltáskor az volt az általános nézet, hogy a keleten a kapitalizmust tartják a kommunizmus legjobb ellenpontjának. Ám az új tagok számára az ismét megtalált nemzeti identitás és demokratikus-keresztény nagycsalád volt a fontos. További fontos eltérés, hogy a régi demokráciákban 1968 az egyéni szabadságjogok és kisebbségek jogának elismerését hozta magával. A másik oldalon ugyanez az év viszont elsősorban a Prágai Tavaszt jelentette.
1945 után a Nyugat a nacionalizmust nyilvánította a legfőbb gonosszá. Ezzel szemben a Kelet visszamenőleg a szocializmussal szembeni védőbástyát látott abban. A bevándorlással szembeni ellenállásban pedig sokszor a demográfiai pánik nyilvánul meg, merthogy egyre csökken a lakosságszám – mondja Ivan Krasztev neves bolgár politilógus. A kérdés ezek után az, hogy mi az előbbre való: az az értékrend, amelyet a Nyugat védelmez, vagy amelyet a Kelet szorgalmaz?
Biztos, hogy keleten előbbre kell lépni a melegek és az abortusz dolgában, de egy volt európai illetékes szerint nem biztos, hogy ezeknek a jogoknak kötelezően kell érvényesülniük mindenütt. Azt gondolja, hogy külön kell választani a jogállam elleni támadásokat, illetve a társadalom értékítéletét. Mert pl. a bíróságok kapcsán a vitát meg lehet oldani szankciókkal, de ettől a többi kérdés még nyitott marad.
