top of page

Kínát zavarják a nyugati szivárványos zászlók

Szivárványos és ukrán zászlót tűzött ki öt nyugati nagykövetség Kínában.


A pekingi kormány nemtetszését fejezte ki


Nemcsak ukrán, hanem a szivárványzászló is lobogott szerdán Pekingben, a homofóbia, transzfóbia és bifóbia elleni világnap alkalmából


Peking hatóságai több nyugati nagykövetséget arra kért, hogy távolítsák el nagykövetségeik külső falairól politikai jellegű üzeneteiket az ukrán és a szivárványos zászlókkal együtt.


Az AFP francia hírügynökség szerdán diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a kínai hatóságok a héten több európai ország képviseletéhez fordult azzal a kéréssel, hogy távolítsák el politikai jellegű üzeneteiket, és a szivárványos és az ukrán zászlót. Az érintett külképviseletek nem tettek eleget a kérésnek.


Több nyugati ország pekingi nagykövetsége is kitűzte az ukrán zászlót, Ukrajna orosz invázió elleni harca miatt tanúsított szolidaritásának jeleként. Egyes nagykövetségeken angol és kínai nyelvű támogató üzeneteket is kihelyeztek, és több pekingi nagykövetség épületén is lobogott a szivárványos zászló, a homofóbia, bifóbia, interfóbia és transzfóbia elleni nemzetközi világnap alkalmából.


Az egyik nyugati ország nagykövetségének dolgozója szerint nem világos, hogy a kínai kormány kérése melyik zászlóra vonatkozik, a szivárványosra, vagy az ukránra; egy másik nagykövetségi dolgozó szerint az ukrán zászló zavarhatja jobban a kínai vezetést.



A Kyodo japán hírügynökség által eredetileg közzétett jelentésekre reagálva Peking kijelentette, hogy külképviseletek „kötelesek betartani a kínai törvényeket és előírásokat”. Wang Wenbin, külügyminisztériumi szóvivő egyebek mellett a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt emlegette.


A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény értelmében a küldő országok külképviseleteinek kötelességük nem beavatkozni a fogadó ország belügyeibe, az egyezmény azonban nem tiltja a kifejezetten politikai tartalmú üzenetek kihelyezését.


Kína saját bevallása szerint semleges álláspontot képvisel az ukrajnai konfliktusban, és közvetítőként kívánja pozícionálni magát, ám a pekingi kormány mind a mai napig nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.