Öt jogvédő szervezet a Kúrián támadja meg a felvonulás betiltását

Feszültséggel teli jogi küzdelem bontakozik ki Magyarországon: öt emberi jogi szervezet bírósághoz fordult, hogy megvédje a szólás- és gyülekezési szabadságot. A cél a kormány új törvényeinek bírósági felülvigálata, miközben a Budapest Pride megrendezése, vagy meg nem rendezése is komoly politikai üzenetté válik.

Minden idők legnagyobb pride felvonulát ígérik a szervezők

Jogvédők szerint a „gyermekvédelem” ürügyén bevezetett tilalom nemcsak az LMBTQI embereket érinti – hanem mindenkit, aki fontosnak tartja a demokratikus alapjogokat

Öt szervezet lép fel a Budapest Pride betiltása ellen. Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért közösen támadják meg a rendőrségi döntést, amely megtiltotta a június 1-jére tervezett demonstrációt az Andrássy úton.

A felvonulás célja az lett volna, hogy kiálljon az LMBTQI emberek jogai és az ellenük irányuló társadalmi és politikai diszkrimináció felszámolása mellett. Az esemény a Budapest Pride előfutáraként is szolgált volna, amely idén harmincadik alkalommal kerül megrendezésre, június 28-án.

A rendőrség a márciusban elfogadott, úgynevezett „gyermekvédelmi” törvénymódosításra hivatkozva tagadta meg a gyűlés engedélyezését. A módosítás kimondja, hogy nem tartható olyan rendezvény, amely a homoszexualitás vagy a nemi sokszínűség megjelenítésére alkalmas – az indoklás szerint a gyermekek erkölcsi fejlődését védi. Kritikusai szerint a Budapest Pride betiltása újabb állomása a homofób és transzfób retorikán túl a totális diktatúrába történő átmenetben.

A jogvédő szervezetek szerint a hatósági döntés alkotmányellenes, jogsértő és diszkriminatív. Keresetükben kiemelték, hogy a rendőrség nem tudta alátámasztani, miért veszélyeztetné egy békés felvonulás a gyermekek jogait. Rámutattak arra is, hogy néhány nappal korábban, május 17-én még egy hasonló rendezvényt tudomásul vettek és biztosítottak.

A szervezetek arra kérik a Kúriát, hogy az ügyet utalja az Európai Unió Bírósága elé, és kérjen állásfoglalást arról, hogy a magyar törvény összhangban áll-e az uniós alapjogokkal. Az EU-s jog szerint a legfelsőbb bírói szervnek ebben az esetben kötelező lenne a kérdésben európai szinten állást foglalnia.

„A rendezvény megtiltása súlyosan sérti a békés gyülekezéshez való alapvető demokratikus jogot. A gyermekvédelemre való hivatkozás politikai eszközzé vált, amellyel a hatalom tetszőlegesen korlátozhat számára kellemetlen közösségeket” – mondta Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje és a keresetet benyújtó szervezetek jogi képviselője.

Bár a bírósági döntés még várat magára, a Pride szervezői még tavasszal megígérték válaszul a megfélemlítésre és az elnyomásra, hogy a 2025-ös felvonulás Magyarország történetének legnagyobb Pride felvonulása lesz. De nem ez az első eset, hogy betiltanák, vagy ellehetetlenítenék a Pride felvonulást.

2007-ben a Jobbik kezdeményezésére fényképezőgépekkel hívták tiltakozni a melegekkel nem szimpatizálókat. A felvonulás botrányba fulladt, a rendőrség és a szervezők nem tudták megakadályozni, hogy a szélsőségesek megzavarják a rendezvényt. Sok résztvevőt megvertek, több rendőr megsebesült. Ezután megszaporodtak a meleg szórakozóhelyek elleni támadások. A felvonulás szervezésében is szerepet játszó helyekre Molotov-koktélt dobtak.

A következő években kordonok védték a felvonulókat. Volt olyan, hogy a rendvédelmi szerv az árvízi helyzetre hivatkozva nem tudta biztosítani a megfelelő számú kordont, emiatt a menet indulása előtt a rendőrség azzal az ötlettel állt elő, hogy mi lenne, ha nem tartanák meg a felvonulást. Végül lett felvonulás, és a rendőrség is megfelelő módon tudta biztosítani a menetet. Igaz innentől kezdve hermetikusan elzárt közegben vonultak a résztvevők, így a felvonulás eredeti célját – a másság és a sokszínűség megmutatását – sokáig nem töltötte be a pride.

A rendőrség már a 2010-es évek elején is megkísérelte korlátozni a Budapest Pride felvonulást. 2011-ben és 2012-ben BRFK arra hivatkozva tiltotta be a demonstrációt, hogy az ellehetetlenítené a főváros közlekedését. A bíróság azonban mindkét esetben hatályon kívül helyezte a tiltást, mivel a rendőrségi érvek nem voltak megalapozottak.

A rendőrség akkor nemcsak a felvonulás útvonalát kérdőjelezte meg, hanem a résztvevők megjelenését is. A szervezőket hivatalosan felszólították, hogy lépjenek fel a „közerkölcsöt sértő, hiányos ruházatot viselőkkel” szemben. Garamvölgyi László, az ORFK akkori kommunikációs igazgatója a Pride előtt két nappal az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: „a rendőrség nyomatékosan felhívta a szervezők figyelmét, hogy szigorúan tartsák be a törvényi előírásokat, ne kövessenek el semmilyen jogsértést, ne tanúsítsanak provokatív magatartást.”

A tiltások és felszólítások miatt a szervezők bírósághoz fordultak, és az igazságszolgáltatás több alkalommal is a Pride mellé állt. Fordulópontot a Fővárosi Ítélőtábla 2014. szeptember 18-i döntése jelentette, amely kimondta: a rendőrség szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést és zaklatást valósított meg a felvonulás korábbi betiltásával. A bíróság kötelezte a BRFK-t, hogy magánlevélben kérjen elnézést a jogsértésért.

A közlekedés ellehetetlenítésével kapcsolatos érvek 2024-ben végleg megdőltek. Tavaly a rendőrség példás módon biztosította az Andrássy úton vonuló tömeget, ráadásul kordon és a nagykörúti villamosforgalom jelentős korlátozása nélkül. Persze a példás biztosítás mellett nyomos érv lehetett, hogy a menet elején ott volt David Pressman is, az Amerikai Egyesült Államok meleg nagykövete.