Hétfőn a Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa engedélyezi a papok számára az azonos nemű párok megáldását.
Ferenc pápa „pásztori vízióján” alapult a döntés
Ez a legjelentősebb lépés abban a folyamatban, amellyel igyekszik a merev római katolikus egyházat pasztorálisabbá alakítani és nyitottabbá tenni az LMBTQ hívek felé
A Vatikán többször kijelentette, hogy az azonos nemű párok megáldása nem engedélyezett, hiszen az egyházi doktrína azt tanítja, hogy a házasság csak férfi és nő között lehetséges. Az új szabály azonban egyértelműen leszögezi, hogy az egynemű párok megáldása nem azonos a házasság szentségével, és nem magára a kapcsolatra mond áldást. Azért, hogy ez egyértelmű legyen, a szabály azt javasolja, hogy ez az áldás ne a polgári házasság vagy a bejegyzett élettárs ceremóniájához kapcsolódjon, és ne szerepeljenek az alkalmon olyan ruhadarabok, szavak és gesztusok, amelyek a házasságot idézik. Ehelyett az ilyen áldást a pappal való találkozásnak, egy kegyhely meglátogatásának, egy zarándoklatnak vagy egy csoportos imaalkalomnak a keretében érdemes végezni.
A módosítás, amelynek címe „Fiducia supplicans – nyilatkozat az áldások lelkipásztori értelméről“, a Hittani Dikaszténium nyilatkozataként jelent meg, ami egy ritkán alkalmazott és jelentős egyházi dokumentum. A Dikaszténium vezetője, Víctor Manuel Fernández bíboros a dokumentum bevezetőjében kijelenti, hogy ez a nyilatkozat nem változtatja meg az egyház házasságról szóló doktrínáját. A „szabálytalan helyzetű” párok megáldása nem legitimálja hivatalosan a párkapcsolatot sem; mindössze annyi történik, hogy mostantól bárki kaphat áldást, így a meleg és leszbikus emberek is, de a pap csak őket áldja meg, nem a kapcsolatot. Ugyanakkor Fernández elismeri, hogy „valódi fejlődést” jelent az áldásra jogosult párok körének kitágítása, és az áldások pasztorális jelentésének kreatív értelmezése, amely Ferenc pápa pasztorális vízióján alapul.
Az elmúlt évtizedekben számos keresztény gyülekezet kezdte engedélyezni az azonos nemű párok megáldását és házasságát, illetve nyíltan meleg és leszbikus papok felszentelését. Ez a gyakorlat azonban több egyházban – például az anglikánoknál, a metodistáknál és a presbiteriánusoknál – a konzervatívabb szárny elszakadásához vezetett. Arra viszont kevesen számítottak, hogy a római katolikus egyház megváltoztatja az álláspontját.
A 87. életévét nemrég betöltött Ferenc pápa víziójában azonban egy kevésbé merev és sokkal inkább pasztorális jellegű egyház szerepel, és ennek érdekében az elmúlt hetekben a legérzékenyebb témákkal is foglalkozni kezdett. Október 31-én például jóváhagyott egy szintén Fernández bíboros osztályán készült dokumentumot, amely engedélyezi, hogy transznemű emberek keresztségben részesüljenek, keresztszülők vagy egyházi esküvőn tanúk lehessenek.
Amikor még a nyár folyamán konzervatív bíborosok határozottan ellenezték az azonos nemű párok megáldását, Ferenc pápa válaszában – amelyet októberben hoztak nyilvánosságra – a lelkipásztori szeretetre hivatkozva kérte őket, hogy nyitottan álljanak hozzá az áldásra vonatkozó kérésekhez. Szemben a Vatikán 2021-es döntésével, amely elutasította a meleg kapcsolatok megáldását, ez a dokumentum elfogadhatónak tekinti azt. Ugyanakkor Ferenc pápa egyértelművé tette: nem szeretné, ha egyszerű protokollá válna az azonos nemű párok megáldása, mint a liberális német egyház egyes irányzataiban.
Természetesen a római katolikus egyház konzervatívjai – különösen az afrikai és észak-amerikai katolikus vezetők, akik eddig is kritikusak voltak az LMBTQ közösség irányába tett lépésekkel kapcsolatban – fenntartásaikat fejezték ki a módosítással szemben. A LifeSite News nevű észak-amerikai konzervatív oldal például azt írta, hogy a dokumentum „ellentmond annak a megváltoztathatatlan tanításnak, hogy az egyház nem áldhat meg bűnös kapcsolatokat.” Ugyanakkor az Egyesült Államok katolikus püspöki konferenciája, jelentős számú konzervatív tagja ellenére, elfogadta az új szabályt, mivel az egyértelmű különbséget tesz a szentségek (mint a házasság) és a pasztorális áldás között.
A korábbi, 2021-es vatikáni döntés kijelentette: az egyház nem áldhat meg olyan kapcsolatokat, amelyek nem felelnek meg „Isten tervének”, beleértve a házasságon kívüli, illetve meleg és leszbikus kapcsolatokat is. Az új dokumentum szerint azonban ez a megközelítés túl szűken értelmezi az áldás fogalmát, hiszen annak Isten jelenlétét kellene közvetítenie az élet minden területén, így adható emberekre, tárgyakra, munkahelyekre, hajókra és egy csomó minden másra. Az áldásnak nem lehet feltétele az, hogy a megáldott dolog vagy személy erkölcsi értelemben tökéletes legyen.
A Fiducia supplicans egyértelmű nyitás a katolikus LMBTQ emberek felé, akik közül sokan mélyen áhítoznak arra, hogy Isten jelen legyen azonos nemű kapcsolataikban. Érezhető benne a nyomás az egyház liberális szárnya felől is. Az áldás fontos szerepet játszik az egyház és a hívek közötti kapcsolatban, szekuláris korunkban tehát kiterjesztése eszköz a Vatikán pozíciójának megszilárdítására. Úgy tűnik azonban, Ferenc pápa nem kíván ennél tovább menni az LMBTQ jogok terén; legalábbis a nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy „a fenti útmutatáson felül nem várható további szabályozás az ilyen természetű áldások részleteit vagy gyakorlati szempontjait illetően.” – írta cikkében a New Yourk Times.
🎄🎄🎄
