• Identitás Magazin

Hatalmi szóval lehet színházat csinálni?

SZÍNHÁZBOTRÁNY Nyílt levélben fordult Alföldi Róbert tegnap Rátóti Zoltánhoz, a Színház- és Filmművészeti Egyetem új fenntartójának kuratóriumi tagjához.



Azután tört ki a botrány, hogy a hatalom az egyetem átalakításába kezdett.


Megszólalt Alföldi Róbert Színművészeti ügyben, és a Budapest Pride is szolidaritását fejezte ki.

Szeptembertől a kormány egy alapítványra bízta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, a fenntartó szervezet kuratóriumi elnöke pedig Vidnyánszky Attila lett. Emiatt hétfőn távozott az egyetem szinte teljes vezetése, és felmondta szerződését Ascher Tamás és Enyedi Ildikó is, a hallgatók tüntetni kezdtek, és elfoglalták az egyetem épületét.


A kialakult helyzet miatt hosszú nyílt levélben foglalt állást tegnap Alföldi Róbert, melyből most részleteket idézünk.


– Zoli, az nem párbeszéd, ha nem két teljesen egyenrangú fél ül le egymással akkor, amikor nincsenek még eldöntve, leírva, aláírva a játékszabályok. Mert egy új helyzetben közösen, egyetértésben, vitázva kell kidolgozni azokat a szabályokat, amik mindkét fél számára elfogadhatóak, hogy valóban közösen, egymás érveit tiszteletben tartva kezdjenek el közösen, együtt dolgozni.


Az nem egyeztetés, ha a főnökség megmondja, hogy mit lehet és mi lesz, tetszik, nem tetszik. Az a hatalom, és a hatalom megalázó erőfitogtatása. Az a kuratórium diktatúrája, annak a kuratóriumnak, aminek Te is tagja vagy, és nem olvastam sehol, soha, hogy bármilyen módon is megkerestétek volna az egyetem lemondott vezetését, hogy igyatok valahol egy kávét és beszéljetek. (Nem miniszteri irodákra gondolok.) Hogy ne diktáljatok, hanem, hogy egyenrangú félként kommunikáljatok, egymást és egymás munkáját, akár több évtizedes munkáját is tiszteletben tartva.


– Neked kellett volna lépned, mert Te jobban ismered azt, amik Mi mindannyian vagyunk - vagyis a kuratóriumban Te ismered a legjobban. Mert igen, mi mindannyian az elmúlt 50 évben Magyarországon ugyanazok mentén a szakmai elvek mentén és kulturális közegben csináltunk színházat. Hol jobbat, hol rosszabbat. (A szakmánk minden körülmények között pontosan tisztában volt azzal, hogy mi a jó és mi kevésbé, még akkor is, ha mi is - én is - morogtunk, meg megsértődtünk, meg irigyek voltunk, de a szakmánk tisztessége, a cég becsülete mindig helyre rakta a dolgainkat. Mert tudtuk, hogy mi a jó. És tudtuk, hogy bármennyire is nem szeretjük egymást, a szakmánkat, a színházat szeretjük, és ez volt a legfontosabb minden körülmények között. Mert szent volt nekünk a színház.)


– Tény, hogy kulturális hagyományok és kulturális tapasztalatok miatt, ez más és más módon jelenhet meg konkrétan a színpadon. És lehet, hogy a kuratóriumot és a mai magyar színházat irányító kollégánk ezt nem tudja, vagy nem látja, vagy félreérti. És ebben is nagyon nagy feladatod lenne, hogy elmondd neki, hogy ez az! Ez igaz, magyar, büszke színház, a magyar kultúra része. Csak nem olyan színpadi nyelven, ami számára természetes és magától értetődő. Pedig ez pontosan az, amiben ő is hisz, és amit ő is keres, és amit ő is akar! Csak valamiért nem látja! És nagyon mást gondol róla. Nem azért, mert nem magyar – még mielőtt újra csak valakik ördögöt kiáltanának, hanem azért, mert egy más kultúrájú közegből érkezett. (Ami persze, hogy csodálatos! Hiszen, aki ebben a szakmában dolgozik, az pontosan tudja, hogy a határon túli magyar színházak hogyan és miként termékenyítették meg a magyarországi színházkultúrát az elmúlt két évtizedben. De az egy szintézis eredményeként jött létre. Nem pedig hatalmi szóval.)


– És az SzFE jelkép és szimbólum. Mert bármi volt is a szakmában, az egyetem - vagy a mi időnkben a főiskola -, mindig is tiltott terep volt mindenféle hatalmi, szakmai, sértődős, hisztérikus színházi ügyeknek. (Drága Mestereink legendája, hogy miközben Horvai volt Kapás főnöke a Vígszínházban, és állandóan konfliktusban voltak, és Pista bácsi hatalmi szóval nyomta le Dezsőt, ők ketten találkoztak a Jászai téren, felszálltak a 4-6-osra, és bejöttek tanítani a lehető legnagyobb egyetértésben, szeretetben és egymást tisztelve. Az egyetemet nem lehet máshogy! Zoli, ezt is tudnod kell!) Mert az egyetem a szakmánk jövője.


A gyerekeket neveli ott a szakma, akár tanítasz személyesen, akár nem. A jövőnket, a nemzeti kultúránk jövőjét. És ez nem szólhat másról, mint a teljes és valódi konszenzusról és egymás elfogadásáról, a szakmáról. Nem a világképekről, nem ideológiákról, nem sikerről vagy sikertelenségről, hanem a jövőnkről. A fiatalokról. És nem kérdőjelezem meg a jó-szándékodat – sőt, Vidnyánszky Attila benső hitét sem kérdőjelezem meg –, de Zoli, ezt így nem lehet. Mert hiteltelen. És lehet, hogy nincs mögötte tényleg semmi más, mint jobbító szándék, de akkor azt kell mutatni, és nem az erőt és nem a revansvágyat, és nem azt, hogy itt eddig mindig, mindenki, mindent rosszul csinált. – írta Alföldi Róbert nyílt levelében.



Közben a Budapest Pride szervezői is kiálltak az SZFE mellett. Az egyetemek autonómiája fontos, mindannyiunkat érintő közügy! Ezért LMBTQ szervezetként fontos felszólalnunk és kifejeznünk a szolidaritásunkat az SZFE hallgatóival! „Egy együttműködő társadalmat képzelünk el, melyben a versengést és a hatalmi harcokat felváltja a partnerség, együttműködés és párbeszéd.” – áll a Budapest Pride Facebook bejegyzésében.


#Budapest #színház #kultúra #AlföldiRóbert #SzínházésFilmművészetiEgyetem #VidnyánszkyAttila #queerinfo


Támogass minket egy megosztással!

Breaking News:

ffffff