Antoni Rita
3 perc olvasás

Frissítve: 2020. jún. 24.
A Müncheni Pride felvonulás után úgy döntöttem, hogy felkeresem azt a helyet, ahol az egyik kedvenc énekesem Freddie Mercury lakott 1979 és 1983 között a bajor fővárosban.
A Queen énekese egy német színésznő lakását bérelte Münchenben
Mint kiderült koránt sem volt egyszerű megtalálni Freddie Mercury egykori müncheni otthonát, mivel se tábla, se bármilyen tájékoztató nem jelzi.
Az internet csak a meleg negyed közelében található Pestalozzistraße-t mutatja, de házszámot ott sem írnak, csupán egy sarokház kép látható a világhálón.
A feltételezett helyszínnél - ami feltételezésünk alapján a 22-es szám volt - a Karl-August Platz található. A szomszédos szórakozóhelyeket körbekérdezve csak kevés információt kaptunk.
Gondoltam utóbbit nem is forszírozom, mire megszólított minket egy a téren napozó ember, aki elmondta, hogy az énekes egy német színésznő lakását bérelte anno, de nem itt, hanem 2 utcával odébb a Müller / Hans Sachs str. sarkán található sarokház 5. emeletén, ahol a földszinten egy Antikvitással foglalkozó bolt található.
Az infókat megköszönve azonnal átrobogtunk oda bringákkal, de ott se találtunk semmi kiírást, vagy emlékművet, ami arra utalt volna, hogy ez a nagy formátumú ember valaha is ott tartózkodott volna huzamosabb ideig.
A ház közvetlenül a meleg negyedben áll és gondoltam, hogy a szomszédos meleg bárban csak tudnak információt adni, de sajnos nem jártunk sikerrel, maradt hát a csekély adat, amit a véletlenül megismert informátorunktól kaptunk.
Készítettünk pár fotót, videót, majd mentünk tovább a városba csavarogni. Mint kiderült később is várt minket meglepetés, mivel a város közepén az Englischer Garten-ben egy hivatalosan kijelölt nudista napozót találtunk.
Nem, is csoda, ha a Queen ikonikus énekese imádta ezt a szabad szellemiségű várost és szégyen, hogy sehol semmi jelzés nincs, hogy a 80-as évek elején ott lakott, ezért hazafelé úton Berlinbe írtam egy email-t a városvezetésnek, amiben megkérdeztem erről őket. Mihelyt válasz érkezik azonnal közzétesszük.
Mert semmi sem veszélyesebb egy rendszerre, mint a szeretet, az önazonosság és a közösség ereje.
Ha van propaganda, amitől félni kell, az nem a szivárványzászló, hanem az, amelyik elhiteti velünk, hogy csak akkor vagyunk értékesek, ha csendben maradunk.
A „melegpropaganda” valójában láthatóság, önazonosság, jogkövetelés – és ez bizony szexi.
Hozzászólások