Hallgatás és kerülőutak: PrEP-helyzet Magyarországon
- Krsják Attila, Redblek
- 5 órával ezelőtt
- 3 perc olvasás
„Nekem ez az életemről szól” – mondja Gergő, egy 32 éves budapesti meleg férfi, amikor a PrEP kerül szóba. Már három éve szedi a HIV-megelőző gyógyszert, de nem volt könnyű dolga. Az első hónapokban Bécsbe járt át receptért és gyógyszerért, majd egy ismerős ajánlására egy budapesti magánorvoshoz fordult, ahol havi 25–30 ezer forintért hozzájutott a tablettákhoz.
Sokan nem engedhetik meg ezt maguknak, pedig életeket lehetne vele menteni – Fotó AI által generált
A HIV-megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze elérhetetlen a magyar állami egészségügyben
A PrEP – vagyis a megelőző, HIV-fertőzés elleni gyógyszer – világszerte az egyik leghatékonyabb eszköz a HIV-járvány visszaszorítására. Napi szedéssel a fertőzés kockázata gyakorlatilag nullára csökkenthető. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) már 2015-ben javasolta a bevezetését minden magas kockázatnak kitett csoport számára. Európa számos országában – például Franciaországban, Németországban, Norvégiában vagy az Egyesült Királyságon belüli Skóciában – az állam térítésmentesen biztosítja a PrEP-et az arra jogosultaknak.
Magyarországon azonban a helyzet egészen más. Bár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2018-ban törzskönyvezte a PrEP-et, az állami egészségügyben gyakorlatilag elérhetetlen. A társadalombiztosítás nem támogatja, és nincs hivatalos rendszer, amelyen keresztül valaki hozzáférhetne. A PrEP szedéséhez szükséges rendszeres laborvizsgálatok elvégzése (HIV-teszt, veseértékek ellenőrzése, hepatitis-szűrés stb.) szintén nem egységes protokoll szerint történik. Ez azt eredményezi, hogy a gyógyszerhez legálisan és biztonságosan hozzáférni csak magánorvosi úton lehet, ami sokak számára túl drága.
Vannak, akik inkább online rendelnek generikus gyógyszert a Távol-Keletről, ez legális, de tudatos utánajárást igényel. A hozzá kapcsolódó laborvizsgálatokat azonban ilyenkor is magánorvosnál kell intézni, ami újabb anyagi terhet ró a használókra.
A közbeszédből szinte teljesen hiányzik a HIV, az AIDS és a megelőzés kérdése. Bár évente hivatalosan 200–300 új HIV-fertőzöttet regisztrálnak Magyarországon, szakemberek szerint ez csak a jéghegy csúcsa. A valós szám jóval magasabb lehet – sokan évekig élnek fertőzötten diagnózis nélkül. A szűrések száma alacsony, különösen a kisebb településeken, ahol alig van elérhető szűrési lehetőség, és a társadalmi stigma is erősebb.
„Sokan azért nem mennek el szűrésre, mert félnek, hogy meglátják őket a rendelőben” – meséli egy önkéntes kollégám, ami a saját tapasztalataimmal is egybevág. „A PrEP szedése pedig még tabu is. Mintha csak a promiszkuitás jele lenne, nem pedig a tudatos öngondoskodásé.”
A nyugat-európai országokban a tendencia épp az ellenkező. Skóciában például 2017 óta ingyenes a PrEP; a háziorvosok és klinikák is felírhatják, ennek köszönhetően a HIV-fertőzések száma jelentősen csökkent az elmúlt években. A brit egészségügy (NHS) és civil szervezetek célzott kampányokat folytatnak, hogy minél többen éljenek a lehetőséggel.
A helyzet leginkább a régi idők és teljesen hatékony. „Partizán egészségügyére” emlékeztet: mindenki próbálja maga megoldani, több-kevesebb sikerrel. Közben a társadalom egy része továbbra is úgy tekint a HIV-re, mint a ’80-as évek rettegett betegségére – nem tudva, hogy egy ma gyógyszert szedő HIV-vel élő senkinek nem tudja továbbadni a vírust, és teljes életet élhet, és hogy a PrEppel történő megelőzés biztonságos.
Magyarországon viszont sem kampány, sem edukáció nem zajlik. A PrEP-ről a legtöbben közösségi médiából vagy ismerősöktől hallanak, és így próbálják „összevadászni” az információkat. Az állami kommunikáció gyakorlatilag nulla, a Nemzeti Népegészségügyi Központ csak szűkszavú szakmai anyagokat publikál, amelyekből a laikusok nem sokat értenek.
A PrEP hazai helyzete így ma nemcsak egészségpolitikai kérdés, hanem társadalmi egyenlőtlenségek és láthatatlanság lenyomata is. Akinek van pénze, kapcsolata, információja, az biztonságban lehet. A többiek? Ők maradnak bizonytalanságban – vagy a fertőzés kockázatának kitéve.
Állítsuk meg a homofóbiát! – Érzékenyítő kiadványok és tartalmak terjesztése vidéki LMBTQ közösségek és aktivisták bevonásával
